A TENyeK (s elődjeként 2008 és 2021 között a Többnyelvűségi Kutatóközpont) a nyelvi és szociokulturális változatosság és változás empirikus szociolingvisztikai, interakcionális és edukációs nyelvészeti kérdéseit, a globalizáció és az átalakuló nyelvi diverzitás eltérő kontextusainak tényleges nyelvi tevékenységeiben megjelenő jellemzőit, mindezek szocializációs, tanulási és intézményes következményeit különböző társadalmi csoportokban, magyar és többnyelvű, különösen nemzetiségi, cigány és jelnyelvi közösségekben és különböző színtereken vizsgálja.

Fókuszterületek

Kutatási fókuszaink a következők:
1) A magyarországi nemzetiségek nyelvi helyzetének, a nyelvcsere lehetséges lassító tényezőinek, a többnyelvűség és nyelvtanulás új formáinak feltárása, kutatással támogató utak kimunkálása;
2) A magyarországi siket közösségre, a magyar jelnyelvre, fejlesztésére, használatára és oktathatóságára irányuló, hét éve megkezdett és hazai viszonylatban csak e kutatócsoportban művelt kutatások folytatása, multimodális szótári, terminológiai, és tananyagfejlesztésekkel a már létrehozott magyar jelnyelvi korpusz adatbázisára, tovább bővítendő szótáraira épülően;
3) Egy- és kétnyelvű kommunikációs helyzetek interakciós szociolingvisztikai-kognitív pragmatikai vizsgálata a nyelvi szocializáció különféle útjainak, tanulási, társadalmi következményeinek, a metapragmatikai tudatosság fejlődésének és nyelvideológiai reflexiókban való működésének feltárásával;
4) A fentiekre is építő edukációs nyelvészeti kutatások, fejlesztések a magyar nyelvű és a hátrányos helyzetben lévő kisebbségi gyermekek oktatásának támogatását, a nyelvi, szociokulturális hátrány pontosabb és differenciáltabb azonosítását, a magyar nyelvű írás, olvasás és szövegértés, a digitális kompetenciák, nyelvhasználati és tudásszerzési módok fejlesztését célozzák.

Háttér

A Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport elődje 2008 és 2021 között Többnyelvűségi Kutatóközpont néven, az azt megelőző években pedig az Alkalmazott Nyelvészeti Osztály és utódosztályai keretében Többnyelvűségi Kutatócsoportként a jelenlegi kutatócsoport senior kutatói bázisát jelentő munkatársakkal működött. A kezdetektől alapkutatásai közé tartozott a két- és többnyelvűség általános és kisebbségi helyzetekben (nemzetiségi közösségek, cigány közösségek és jelnyelvi közösségek) történő vizsgálata, valamint a nyelvi változásra és változatosságra irányuló szociolingvisztikai kutatások végzése. Mindez kiegészült a Réger Zita által szemléletében, módszertanában és tartalmában úttörőként megkezdett és sokáig egyetlenként képviselt, elsősorban a cigány gyermekek hátrányos helyzetével és iskolai esélyeinek növelésével kapcsolatos kutatások folytatásával. Az Élőnyelvi Osztály megszűnésével a Többnyelvűségi Kutatócsoport, majd később a TKK a NYTI szociolingvisztikai kutatásainak meghatározó műhelyévé is vált. A jelenlegi munkatársak közül hárman részt vettek a Kontra Miklós által irányított Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (BUSZI) adatbázisának létrehozásában és korpusszá alakításában, négy kutató pedig annak szociolingvisztikai elemzésében, feldolgozásában is, ezeket az interakcionális szociolingvisztikai kutatásokat jelenleg is folytatva. A TENyeK elődje tehát kutatócsoportként és központként is a fenti négy fókuszterületen végezte kutatásait. Korábbi eredményei kötetekben, nemzetközi és hazai publikációk, koordinált és partneri közreműködésű projektek, számos rendezett nemzetközi, régiós és hazai konferencia formájában váltak elérhetővé és szemléletformálóvá a szakma és a szélesebb közönség számára. (A részleteket lásd a https://mta-tkk.hu/ és http://edulingua.net/edupage/ külső honlapokon, valamint kutatónként a Munkatársak menüpont alatt.)

A fenti irányokban, különösen a kétnyelvűség és a siket közösség, jelnyelv területén végzett egyéni és csoportos kutatásoknak a nemzetközi szakmai közösség által is hitelesített eredményei, valamint társadalmi szerepvállalása (pl. a Jelnyelvi törvény jelnyelvre és az oktatásra vonatkozó részeinek szakmai előkészítése) következtében kutatóközösségünk 2013-ban kormányzati megrendelésre kapta azt a kiemelt feladatot, hogy vegyen részt a törvényben előírt bilingvális oktatás bevezethetőségének kutatási megalapozásában. A 2021-ben alakult TENyeK új kutatásaiban is kiemelten kezeli ezeket az irányokat, bennük a nyelvi hátrányos helyzet és a kétnyelvű oktatás kutatásának és kutatásalapú támogatásának kérdését.

Kutatócsoportunk kiemelt feladatának tartja, hogy új kutatásainkkal párhuzamosan az elmúlt évek projektjei (TÁMOP, EFOP, MTA NyelvEsély) keretében gyűjtött jelentős mennyiségű empirikus anyagot is fokozatosan feldolgozza, a korábbi és az új kutatások eredményeit pedig a téves elképzelésekkel kapcsolatos tudományosan hiteles szemléletformálás részeként közérthető formában, szélesebb körben is hozzáférhetővé, hasznosíthatóvá tegye.

Felépítés

A kutatócsoport munkatársai a kutatásokat egy többnyelvűségi és egy edukációs nyelvészeti munkacsoportba szerveződve valósítják meg.