Különböző kutatói feladatkörökben 1988 és 2021 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársaként, 2021 óta pedig az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpontjában a Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet tudományos tanácsadójaként, a Többnyelvűségi és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport vezetőjeként dolgozom. 2008 és 2021 között az MTA NYTI-ben működött Többnyelvűségi Kutatóközpont alapító központvezetője voltam. Kutatómunkámmal a kezdetektől szorosan összefonódik a tanítás. Egyetemi oktatóként 1992 óta dolgozom az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Mai Magyar Nyelvi Tanszékén, jelenleg habilitált egyetemi docensként, s 2004-től a Nyelvtudományi Doktori Iskola oktatójaként. Kutatásaim a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, a diskurzuselemzés, az edukációs nyelvészet és a nyelvpolitika különböző rész-, illetve az ezekkel érintkező transzdiszciplináris területeihez kapcsolódnak geopolitikailag, ideológiailag is változatos társadalmi-nyelvi elrendezésekben. Több mint három évtizede veszek részt egyéni, valamint csoportos kutatásokban. Jó néhány nemzetközi és hazai projektum munkájában vettem és veszek részt, illetve koordinálok ilyen munkálatokat. Ezek részleteit a CV-m tartalmazza.

A két- és többnyelvűség komplexitásának és folyamatai megértésének a későbbi vizsgálataimat is meghatározó kutatási lépései két amerikai-magyar (bevándorló) diaszpóraközösségben végzett részvételi kutatásaimmal kezdődtek. Ugyancsak kiemelten fontos számomra, hogy a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (BUSZI) kutatócsoportjának tagjaként a munkálat kezdetétől részt vehettem a rendszerváltozás előtti budapesti élőnyelvet dokumentáló, magnetofonon, majd számítógépen rögzített, a magyar beszéd jelenségeinek, stílusainak és interakciós változatosságának kvantitatív és kvalitatív elemzését lehetővé tevő beszélt nyelvi korpusz kialakításában, kódolásában és elemzésében. A BUSZI korpuszában a stílusváltás, az alkalmazkodás kérdéseit, az etnikai sztereotípiák megjelenítésének ideológiai és diszkurzív folyamatait, valamint az interjúzás, lejegyzés és kódolás gyakorlatait tanulmányoztam.

Az utóbbi másfél évtizedben mind az egyéni, mind az általam koordinált kutatások fókuszában a globalizáció, a változó diverzitás 21. századi multimodális elrendezéseiben az eltérő nyelvi-kulturális szocializációs gyakorlatok, a nyelvi másság, a nyelvi alapú megkülönböztetés és a marginalizált (elsősorban változatos cigány, siket) nyelvi csoportok társadalmi hozzáférésének, tanulási nehézségeinek  vizsgálata áll. Ezekre az empirikus, több diszciplínát bevonó kutatásokra  alapozva folyik azoknak a részvételi kutatási-kutatói gyakorlatoknak a kidolgozása, amelyek aktív szerepet játszhatnak a szociokulturális és nyelvi változatosság, a hozott tudás elfogadtatásában és forrásként való kezelésében különböző oktatási, társas-társadalmi színtereken.

Kutatói és oktatói munkám során tevékeny szerepet vállaltam korábban periférikusan kezelt nyelvészeti és interdiszciplináris területek, mint a két- és többnyelvűség, valamint a jelnyelvi és siket szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetközi eredményeinek láthatóvá tételében és a hazai tudományosság legitim területeiként való elismertetésében. Egyik elindítója és társkoordinátora vagyok a magyarországi beás, német, roma, román, szerb és szlovák nemzetiségi közösségekben zajló összehasonlító többnyelvűségi-szociolingvisztikai kutatásoknak. Kutatóként és a szerteágazó munkálatok koordinátorként aktívan vettem és veszek részt a magyarországi siket közösség helyzetével és a magyar jelnyelvvel kapcsolatos különböző projektekben, valamint a magyar jelnyelv elismeréséért és használati köreinek bővítéséért folyó munkában.

szakterület: 

szociolingvisztika, két- és többnyelvűség, diskurzuselemzés, jelnyelvek és jelelő közösségek, multimodalitás, nyelvi hátrány és oktatás, kritikai edukációs nyelvészet

regionális változatosság kutatása (1985–1988); a kétnyelvűség és nyelvcsere szociolingvisztikai kutatása (1987–); a kétnyelvűség és nyelvcsere amerikai-magyar emigráns közösségekben (1987–2006); a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú 2. (BUSZI–2) korpusz lejegyzése, kódolása és kutatása (1988–); a két- és többnyelvűség ideológiai konstrukcióinak és elméleti kérdéseinek kutatása (1993–); diskurzuselemzés (1992–); nyelvi hátrány és oktatás (1992–); siket közösségek, siketoktatás, jelnyelvek és multimodális többnyelvűség kutatása (1998–); részvételi, bevonódó nyelvészeti kutatások elmélete és gyakorlata (2000–); összehasonlító szociolingvisztikai vizsgálatok hat magyarországi nemzetiségi közösségben (2001–); kisebbségi magyar közösségek kétnyelvű oktatása (2000–2011); kétnyelvű és nemzetiségi oktatás Magyarországon (2006–);  magyar nyelvi korpuszépítés a Kárpát–medencei kisebbségi magyar közösségeiben (2001–2005); cigány közösségek szociolingvisztikai vizsgálata (2000); nyelvpolitika és nyelvi jogok szociolingvisztikai keretben (2005–2015); nyelvi kisebbségek helyzetének kritikai összehasonlító vizsgálata a kelet-közép-európai régióban (2006–2015); kritikai nyelvitájkép-kutatás (2013–); kritikai edukációs nyelvészeti kutatások és fejlesztések marginalizált, elsősorban siket és cigány közösségekkel (2016–); multimodális névadás és névhasználat jelelő közösségekben (2022–)