Fonológiai és morfológiai kutatócsoport•Kutatási terület
A kutatócsoport a fonetika, fonológia és morfológia kérdéseivel foglalkozik. Célja az elméleti és az empirikus kutatások közötti átjárhatóság megteremtése. Az elméleti kutatások az analógia és a variabilitás, valamint formális modellek vizsgálatára épülnek, az empirikus vizsgálatok nyelvészeti korpuszokon és kísérleteken alapulnak, illetve a laboratóriumi fonológia keretei között folynak. Elsősorban tanulmányozott nyelvek: magyar és egyéb uráli nyelvek; cigány (romani) nyelv különféle, Magyarországon is beszélt változatai; beás; angol; spanyol; grúz.
A kutatócsoport intenzív publikációs és lektori tevékenységet folytat magyar és nemzetközi szakmai folyóiratokban, részt vesz magyar és nemzetközi tudományos konferenciákon, ill. rendez ilyeneket. A publikációkról és a konferenciaelőadásokról a kutatócsoport tagjainak egyéni honlapjai és az MTMT nyújtanak részletes tájékoztatást.
 | Kutatócsoport-vezető: Polgárdi Krisztina, PhD E-mail: polgardi.krisztina@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6071 |
Fonológiai és morfológiai kutatócsoport•Munkatársaink
Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet
Fonológiai és morfológiai kutatócsoport•Kutatásaink
A szótag fonológiája
A szótag témakörében a következő jelenségeket vizsgáljuk elméleti megközelítésben, különböző nyelvekben. (a) Az [s] a legtöbb nyelvben különlegesen viselkedik, mert a magánhangzókhoz hasonló tulajdonságokat mutat (pl. disztribúciójában), hol csak részben (a szótagalkotó mássalhangzókhoz hasonlóan), hol pedig egészében, ún. frikatíva magánhangzót alkotva. (b) A siklóhangok szintén ambivalensen viselkednek, és sokszor interakcióra is lépnek a szomszédos magánhangzóval. Gyakran a likvidák is ebbe a ...
Konstrukciós nyelvtan alkalmazása az ember nyelvi képességének formális modellezésére
Kutatásunk célja a konstrukciós nyelvtan elméleti keretein belül modellezni az ember nyelvi képességét. Alapvető kérdéseink azok, hogy milyen mechanizmusok segítik elő az anyanyelv elsajátítását és hogyan érdemes reprezentálni a nyelvi tudást. Szerintünk az emberek nyelvtudását a konkrét nyelvi tapasztalataikból és az ezek között fennálló hasonlósági és gyakorisági viszonyokból álló rendszer képezi, és ezt a rendszert az általános kognitív képességeinknek – kiváltképp az analogikus gondolkodásna ...
Magánhangzó-harmónia
A magánhangzó-harmónia témakörében a tervezett kutatás az alábbi résztémákra irányul: (i) empirikus kutatások (korpuszalapú és fonetikai vizsgálatok), illetve (ii) elméleti modell létrehozása és nyelvészeti elemzés az alábbi témákra összpontosítva: (a) a magyar magánhangzó-harmónia specifikus tulajdonságai (variáció, antiharmónia, morfológiai tartományok) és (b) az elölségi (és egyéb) harmónia általános tulajdonságai (variáció és a magánhangzó-semlegesség mintázatai, alaktani és lexikális korlát ...
Paradigmaszerkezet a fonológiában
A tervezett kutatás két összefüggő részkutatásból áll, illetve résztémára irányul: (i) empirikus kutatások, illetve (ii) formális-elméleti modell létrehozása és nyelvészeti elemzés az alábbi témákra összpontosítva: (a) a magyar és egyes uráli nyelvek nem-agglutinatív vonásainak vizsgálata és (b) tipológiai vizsgálódások, analógiás nyelvi modellek és szó-és-paradigma alapú morfológiai elemzések elkészítése.
Variációs és egyéb jelenségek a romani különféle változataiban
A kutatás két fő részből áll, egy gyakorlatibb jellegű és egy elméleti részből. A gyakorlati részt a korábban gyűjtött adatok folyamatos feldolgozása jelenti. Az elmúlt években két pályázat keretében is jelentős romani nyelvi terepmunka folyt Magyarországon, amelynek során számos nyelvváltozatból viszonylag nagy mennyiségű, elsősorban kérdőíves kérdezésből származó adatot rögzítettünk hangfelvétel formájában. Ezen felvételek lejegyzése, átírása, címkézése, glosszázása és fordítása már megkezdődö ...
Fonológiai és morfológiai kutatócsoport•Hírek
Marginális fonémák a Societas Linguistica Europaea konferenciáján
2024. Szept. 10.
Megjelent az Acta Linguistica Academica Kálmán László emlékének szentelt 2024/1-2 száma
2024. Júl. 04.
Kálmán László és Nádasdy Ádám “Bevezetés a nyelvtudományba” c. egyetemi előadásai elérhetők a honlapunkon
2024. Ápr. 24.
Megjelent Jánk István, H. Tomesz Tímea, Domonkosi Ágnes (szerk.) A Digitális oktatás nyelvi dimenziói c. kötet, melyet a szerzők és a szerkesztők Kálmán László emlékének ajánlottak
2023. Ápr. 04.
Komlósy András, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa miniszteri elismerő oklevélben részesült a 2022. évi Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián való eredményes felkészítő munkájáért
2023. Márc. 28.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont miniszteri elismerő oklevélben részesült a tavalyi Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián való eredményes felkészítő munkájáért
2023. Márc. 07.
Emlékezés kollégánkra, Kálmán Lászlóra
2021. Nov. 15.
A helyesírás a homogén északi fehér férfiak elitizmusa? ‒ Pálinkás-Szüts Róbert Kálmán Lászlóval beszélgetett a Klubrádióban
2021. Ápr. 16.
Áltudományos, szexista kijelentéseket tartalmaz a 11. osztályos tankönyv. Kálmán Lászlót kérdezték az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában
2021. Jan. 06.
Kálmán László: Vesztébe megy a magyar tudomány ‒ Qubit Podcast
2020. Szept. 30.Fonológiai és morfológiai kutatócsoport•Események
![Szabálytalan [ʃp]70 ‒ Siptár Péter köszöntése 70. születésnapja alkalmából](https://nytud.hu/wp-content/uploads/2024/11/sipi2-500x334.jpg "Szabálytalan [ʃp]70 ‒ Siptár Péter köszöntése 70. születésnapja alkalmából")
Szabálytalan [ʃp]70 ‒ Siptár Péter köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Using diachronic spoken corpora to study sound change in English: the DIACSEN corpus and examples
Koronális mássalhangzó-kapcsolatra végződő kölcsönszavak tárgyeseti alakjainak ingadozása
A rudimentary analogy-based model for recognising and representing syntactic constructions
