Történeti és összehasonlító mondattani kutatócsoport•Kutatási terület
Az oroszországi uráli nyelveket a kihalás fenyegeti; beszélőik orosz-domináns kétnyelvűek. A magyar nyelv ugor testvérnyelveinek legtöbb dialektusát már senki nem beszéli. Ha ezek a nyelvek úgy tűnnének el, hogy mondattanukat nem elemeztük és nem írtuk le alaposan, az pótolhatatlan veszteség volna a nyelvelmélet számára, hiszen számos olyan mondattani sajátsággal bírnak, mely ismeretlen vagy alig ismert a nyelvelmélet számára. Például: a mondatrészi szerepek és diskurzus-szerepek részleges összeolvadása; a szekundatív szerkezet; a tárgy topikalitása által meghatározott, az inverz topikalitási megszorítás által korlátozott differenciált ige–tárgy egyeztetés; a határozói vonzatokat is érintő passzivizálás; határozóragos alany a hantiban; idő- és módjelet viselő névszók a szamojéd nyelvekben; az evidencialitás gazdag rendszere például a nyenyecben; a 3. személyű birtokos személyrag determinánsi funkciója stb. Célunk, hogy az uráli nyelvek mondattani sajátságait beillesszük a generatív nyelvelmélet hipotézisrendszerébe, és szembesítsük az elmélet univerzálisnak vélt elveivel.
Egy további ok is parancsolóvá teszi számunkra e nyelvek mondattanának alapos megismerését: nélkülük nem rekonstruálható a magyar nyelv története. A nyelvhasonlítás a közelmúltig elsősorban az alapszókincs szavainak, morfémáinak összevetésén és hangtani rekonstrukcióján alapult. Célunk, hogy az összehasonlító módszert kiterjesszük a mondattani szerkezetekre is, és az uráli nyelvek azonos és eltérő mondattani jegyeinek összevetésével rekonstruáljuk a magyar mondatszerkezet korábbi állapotait és változásait. Az oroszországi uráli nyelvekben a kezdeti stádiuma figyelhető meg az SOV alapszórendű, fejvégű szintagmákra épülő grammatika SVO alapszórendűvé való átépülésének. Az a magyar nyelv, melyet a nyelvemlékekből ismerünk, e folyamatnak már kései szakaszát mutatja. A folyamat kezdeti lépései, így a véges alárendelés megjelenése, a kötőszók kialakulása, a tárgyrag általánossá válása, a határozatlan névmások diverzifikálódása, az univerzális kvantifikáció kialakulása stb. a mai uráli nyelvek tényeit is figyelembe véve ismerhetők meg, és a változások íve is a mai uráli nyelvekből kiindulva érthető meg.
 | Kutatócsoport-vezető: É. Kiss Katalin, az MTA tagja E-mail: ekiss.katalin@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6032 |
Történeti és összehasonlító mondattani kutatócsoport•Munkatársaink
Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet
Történeti és összehasonlító mondattani kutatócsoport•Kutatásaink
A szintaxis és a kapcsolódó grammatikai részrendszerek együttműködésének vizsgálata kísérletes módszerekkel
E kutatási téma keretében a szintaxis és a szintaxissal kapcsolatban álló más grammatikai részrendszerek -- közelebbről a szemantika, az információszerkezet és a prozódia -- együttműködését vizsgáljuk kísérletes módszerekkel. Kifejezetten olyan mondatszintű nyelvi jelenségekre koncentrálunk, amelyek esetében több nyelvtani részrendszer áll aktív kölcsönhatásban, és az egyes részrendszerek szerepének megbízható tisztázása csak kísérletes módszerek felhasználásával lehetséges.
Magyar történeti szintaxis
A történeti szintaxis a mondattani szerkezetek kialakulását és átalakulását vizsgálja. Ez a terület egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nyelvtörténeti kutatásokon belül, és a magyar nyelvre vonatkozó eredmények, illetve a kutatásokat elősegítő, digitális adatbázis fejlesztések kiválóan illeszkednek a nemzetközi trendekbe. A kutatócsoport eredményei nemcsak a magyar nyelvről való ismereteinket gazdagítják, de hozzájárulnak a nyelvek változásáról kialakított elméleti modellek pontosításához is.
Nyelvjárási variáció és nyelvi változás elméleti és kísérletes megközelítése a tundrai nyenyec nyelvben (NKFIH FK 129235)
A kutatási projekt elméleti és kísérletes vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával dokumentálja, leírja és elemzi a tundrai nyenyec nyelv (uráli, szamojéd) kérdő mondatait azok (elsősorban) szintaktikai és prozódiai tulajdonságaira koncentrálva. A kutatás a tundrai nyenyec nyelv két nyelvjárásának összehasonlító vizsgálatát végzi és azt az elméleti kérdést vizsgálja, hogy kimutathatóak-e szerkezettípus változás nyomai a tundrai nyenyecben két olyan közösségben, amelyek szociolingvisztikai há ...
Szintaxiselmélet
Ennek a kutatási iránynak a fókuszában az emberi nyelv szintaktikai rendszerének a működése áll, melynek jelenségeit generatív nyelvelméleti keretben elemezzük és modellezzük. A szintaxiselmélet eszközeit alkalmazzuk a szavak belső szerkezetének és e szerkezet hatásainak tanulmányozásában is.
Történeti és összehasonlító mondattani kutatócsoport•Hírek
Történeti és összehasonlító mondattani kutatócsoport•Események
Typological profiles of western Uralic languages in the light of the UraTyp and EstTyp datasets
Discursive functions of reported speech and thought in Uralic: towards a typology
The role of indirect evidentials to mark epistemic primacy, epistemic authority and intersubjective distribution in Udmurt
On sluicing in Meadow Mari and Udmurt
Causatives in Surgut Khanty and beyond
Subjective and objective conjugation in Northern Khanty: a lexically conditioned choice?