A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája

Vezető kutató: Gyuris Beáta

Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy ha kérdést akarunk feltenni magyarul, milyen mondatformát választunk? Ha csak az eldöntendő kérdésekre gondolunk, már ebben az esetben is több formai lehetőség közül választhatunk. Használhatunk „-e” kérdő partikulát tartalmazó kérdést: „Láttad-e a tegnap esti filmet?”; de feltehetjük a kérdést „-e” nélkül, emelkedő-eső intonációval is: „Láttad a tegnap esti filmet?”. De kérdezhetünk tagadott foprmában is: „Nem láttad a tegnap esti filmet?” / „Nem láttad-e a tegnap esti filmet?”. Úgynevezett választó kérdést is használhatunk: „Láttad a tegnap esti filmet vagy nem?” / „Láttad a tegnap esti filmet, vagy elaludtál?” Ráadásul ezek mellett a lehetőségek mellett még olyan elemeket is tehetünk a kérdésbe (például: „vajon”, „hát”, „ugye”), amelyek kicsit megváltoztatják annak használhatóságát: „Ugye láttad a tegnap esti filmet?”

A szakirodalomban sok, gyakran egymásnak ellentmondó vélemény van arról, hogy ezek a kérdéstípusok, illetve a „vajon”-nal, „hát”-tal, „ugyé”-vel kiegészített változataik milyen jelentéssel bírnak. Eddig még nem tettek kísérletet arra, hogy használataikat olyan szisztematikus módon leírják, hogy azt is előre tudják jelezni, ha a fenti formák valamelyike nem használható egy adott szituációban. Projektünk ezt a feladatot vállalja fel: természetes dialógusok alapján elméleti alapokon nyugvó általánosításokat fogalmazunk meg, és ezeket anyanyelvi beszélőkkel teszteljük. Ha sikerrel járunk, hozzájárulunk a magyar nyelvvel kapcsolatos tudásunk gyarapodásához, amit mind a nyelvoktatásban, mind pedig a számítógépes alkalmazásokban használni lehet majd.

Munkánk során támaszkodni kívánunk a részletesebben vizsgált újlatin és germán nyelvekkel kapcsolatos általánosításokra, és külön figyelmet szentelünk bizonyos, eddig nem megfigyelt dialektális különbségekre a kérdő mondatok fajtáinak használatával kapcsolatban.

Futamidő: 2015-2019