Elméleti nyelvészet BA

Az Elméleti nyelvészet szakot 3 éves megelőző kísérleti szakasz után, 1993-ban alapították meg az ELTE BTK Kari Tanácsa, az ELTE Egyetemi Tanácsa határozatai alapján, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium döntésének megfelelően. 1996-ban indult az Elméleti nyelvészet doktori program, amely jelenleg az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának része.

Az egyetemi képzés szakjainak és programjainak a rendszere 2006-tól kezdődően nagyfokú átalakuláson ment keresztül. Az összes 2006 előtt indult szak és program megszűnt, helyüket a háromszintű képzés (alapszak (BA), mesterszak (MA) és doktori program (PhD)) vette át. Ennek megfelelően az egyetemi elméleti nyelvészeti képzést a következő három szinten lehet végezni: Elméleti nyelvészet BA (Elméleti nyelvészet szakirány/specializáció és Elméleti nyelvészet minor), Elméleti nyelvészet MA, valamint Elméleti nyelvészeti doktori program.

A szakgazda az Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Központ, amely a Nyelvtudományi Intézetében kihelyezetten működik.

Az Elméleti Nyelvészet Központ egy fél egyetemi docensi státusszal és két fél tudományos főmunkatársi státusszal rendelkezik. A központ állandó oktatói a Nyelvtudományi Intézetében tudományos kutatók. (A tanszék oktatói.)

Kiknek ajánljuk a szakot?

Azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek a természetes nyelvek szerkezetének leírása, elsajátítása és használata iránt.

Ilyen érdeklődési körök:

• a nyelv és a pszichológia összefüggései,
• a nyelvelsajátítás kérdései,
• a nyelv és a társadalom viszonya,
• a nyelvek összehasonlítása,
• a nyelv mint formális rendszer vizsgálata,
• a nyelvészet számítógépes alkalmazása,
• a nyelveknek a hagyományos nyelvtant meghaladó leírása.

Kiket várunk a szakra?

Mindenkit, aki érdeklődik a természetes nyelvek kutatása iránt:

• bölcsészeket,
• természettudósokat,
• társadalomtudósokat,
• matematikusokat,
• informatikusokat.

A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A tanszék általános célkitűzései, oktatási irányzatai

A tanszék célja olyan szakemberek képzése, akik az elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és egyúttal a nyelvészeti kutatások bármely területének műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel, ezen belül egy speciális területen elmélyült ismeretekkel rendelkeznek, és képesek önálló tudományos munka megkezdésére.

Célunk, hogy a hallgatók olyan elméleteket és módszertanokat ismerjenek meg és használjanak alkotó módon, melyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák az egyes természetes nyelvek struktúrájának szabályszerűségeit, illetve az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit. A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a program lehetőséget ad a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.). A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szakcsoport tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Elméleti nyelvészet szakirány/specializáció a Szabad bölcsészet alapszakon belül végezhető
Végzettségi szint: baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA
Szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész (elméleti nyelvészet szakirány/specializáció)
A Szabad bölcsészet alapszakra a felvételi követelmények a felvi.hu oldalon találhatók.

Az Elméleti nyelvészet szakirány felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

A szakirány/specializáció célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a szakirány lehetőséget ad a nyelvészet határterületeivel és a kapcsolódó tudományágakkal való ismerkedésre is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

A bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

A haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig) és (ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba. 

A vizsgák és rendjük

1. Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

2. Záródolgozat

A záródolgozattal a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a tudományos szakpróza nyelvén való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. Jellegét tekintve a szakirány-záródolgozat témája lehet elméleti, illetve tartozhat az alkalmazott tudomány területéhez is. Kívánatos, hogy a téma klasszikusnak számító megközelítéseinek ismeretén túl a záródolgozat feldolgozza és röviden bemutassa a téma újabb irodalmát is. A záródolgozatot nyomtatva és számítógépes formátumban kell benyújtani. A dolgozat további formai és tartalmi követelményeit és beadási határidejét, elbírálásának rendjét az intézményi szabályzatok és a Szabad bölcsész alapszak előírásai tartalmazzák.

Szakdolgozati témavezetőnek alapesetben az ELTE BTK-val közalkalmazotti jogviszonyban álló állandó oktatóinkat vagy az NyTK és az ELTE BTK között létrejött szerződésben megnevezett állandó tanszéki oktatókat lehet felkérni. Az állandó oktatóink listája ezen az oldalon olvasható.

További oktatók felkéréséhez a központ engedélye szükséges, amelyet a központvezetőhöz címzett levélben lehet kérelmezni.

3. Zárószigorlat

Előfeltétele: az elfogadott szakdolgozat, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A szóbeli vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képzési terv által előírt legfontosabb ismereteket. A zárószigorlat része a szakirány-záródolgozat megvédése is.

Szakmai képesítés

A szak a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.

Az Elméleti nyelvészet minort az ELTE BTK nem nyelvészet szakirányos hallgatói, valamint az ELTE társkarainak hallgatói és más intézmények vendéghallgatói számára hirdetjük meg.

Jelentkezés és felvétel

A minorba való belépés feltétele: egyetemi felvétel. Nem BA képzésben részt vevő hallgatók is felvehetik. Nem vehetik fel a Szabad bölcsészet alapszak elméleti nyelvészet szakirányos hallgatói.

Az Elméleti nyelvészet minor felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

Az Elméleti nyelvészet minor célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak. A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

A bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

A haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig) és (ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba. 

A vizsgák és rendjük

Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

Szakmai képesítés

Az elméleti nyelvészet minor a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.