A„belső beszéd” kutatása új, tudományközi kutatási terület, mely természettudományos igényű kísérleti paradigmákkal vizsgálható a belső beszéd egyéni variabilitása, gyermekkori fejlődése, a gondolkodásban és tanulásban betöltött szerepe ép és neurogén zavarokat mutató populációkban. Kiinduló hipotézis: az egyének a belső beszédük közvetítésével önszabályozást, és társas interakciók interpretálását támogató funkciókat érnek el. A nemzetközi szakirodalom kritikai feldolgozását követően a kutatás a ...

A kisagy sérülésének (ez lehet stroke, baleset vagy műtét következtében szerzett sérülés) meglehetősen változatos következményei lehetnek mind a személyiségre, mind pedig a kognitív funkciókra nézve. A következmények között találjuk az érzelmi reguláció gyakori deficitjét, a téri megismerés és a figyelmi kontroll zavarait, valamint a nyelvi funkciók korlátozottságát, melyek együttese cerebelláris kognitív affektív vagy Schmahmann-szindrómaként ismert az irodalomban. Az érintett páciensek pszicho ...

A borderline személyiségzavar (borderline personality disorder, BPD) az identitás, a társas kapcsolatok, valamint az érzelem- és indulatszabályozás zavarának olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintázata, amely serdülő- vagy fiatal felnőttkorban jelenik meg, eltér az egyén kulturális környezetének normáitól, valamint jelentős distresszt és életvitelbeli nehézségeket okoz az egyén számára. Felismerése komoly kihívást jelent az egyéb pszichiátriai zavarokkal fennálló magas komorbiditási arány és a ...

Kutatásaink célja a nyelvi és a kognitív képességek, valamint azok változásainak feltérképezése különböző neurodegeneratív betegségekkel élő betegpopulációkban. Célunk olyan, a beszédprodukció bizonyos paramétereinek mérésén alapuló módszer kidolgozása, amely megkönnyítheti a klinikai differenciál-diagnózist, valamint alkalmas az állapotváltozások követésére. Ezeknek a betegségeknek a hátterében a különböző neurobiológiai folyamatok és az agy eltérő területein bekövetkező szerkezeti változások g ...

Amikor valamire odafigyelünk, akkor más dolgokat önkéntelenül kizárunk figyelmünk fókuszából. Kutatásunk hipotézise szerint mindez visszatükröződik a nyelvhasználatban is: a beszélők olyan nyelvi formákat, mondatszerkezeteket választanak, amelyek a fontos információkat hangsúlyozzák, a kevésbé fontosakat pedig redukálják. A különböző mondatszerkezetek tehát felfoghatók a figyelem irányításának nyelvi eszközeiként is. Kísérleteinkkel arra keressük a választ, hogy vajon e nyelvi eszközök pontosan ...

Szintetizáljuk azokat az empirikus kutatásainkat, melyek arra vonatkoznak, hogy miként sajátítják el a gyermekek az olyan rekurzív szerkezeteket, mint a vonatkozó mellékmondatok és a rekurzív birtokosok. A külföldi eredmények szerint a rekurzív szerkezetek elsajátítása a nyelvelsajátítás későbbi szakaszában történik (megértésben 5-6, produkcióban 7-9 éves kor körül), a többszörös beágyazás nehezebb a gyermekeknek, mint a mellérendelés. Adataink viszont azt támasztják alá, hogy mind a megértés (4 ...

A borderline személyiségzavarral élő személyeket a kognitív, affektív és konatív instabilitás tartós mintázata jellemzi, amely kognitív inkonzisztencia, érzelmi labilitás és impulzív viselkedés formájában jelenik meg. A komplex diagnosztikai kritériumrendszer és a gyakori komorbid zavarok miatt az egyre növekvő borderline populáció viszonylag heterogén, ezért az egyének diagnosztizálása nehéz feladatot ró a pszichiáterekre. Mivel a beszéd és a nyelvhasználat, mint a magatartás megnyilvánulási fo ...

Tudatelmélet alatt azt a képességet értjük, amely segítségével az egyén képes mentális reprezentációt alkotni mások tudatállapotairól illetve saját korábbi tudatállapotairól. A tudatállapot vonatkozhat vélekedésekre, intenciókra, attitűdökre vagy érzelmi állapotokra. Jelenlegi ismereteink szerint a tudatelmélet kulcsszerepet játszhat a pragmatikai jelentések megfejtésében, és így a sikeres mindennapi kommunikációban és társas interakciókban, bár a tudatelmélet és a pragmatikai képesség közötti ö ...

A kutatás középpontjában azok a fejlődési zavarok állnak, melyek igen gyakran együtt járnak kisebb-nagyobb mértékű pragmatikai és kommunikációs nehézséggel is. Elsősorban autizmus spektrum zavarral, figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD), valamint egy hazánkban egyelőre kevéssé ismert fejlődési zavarral, a társas (pragmatikai) kommunikáció zavarával (PKZ) foglalkozunk. A kutatás célja egyrészt az atipikus pragmatikai fejlődés és működés megismerése által következtetéseket levonni a tipik ...

A kutatás középpontjában az iróniaértésben, beszédaktusértésben, metaforaértésben és más implikatúrák feldolgozásában kulcsszerepet játszó  kognitív előfeltételek feltérképezése áll. Egyrészt óvodás és iskolás gyermekek körében vizsgáljuk, hogy hogyan függ össze az átvitt jelentések megértése a figyelem és az emlékezet működésével, az inferenciális képességekkel és a kognitív rugalmassággal. Másrészt a szó szerinti jelentés és az átvitt jelentés közötti váltás mentális folyamatát, valamint a kon ...