A fonológia és a morfológia analógia-alapú formális megközelítése

Vezető kutató: Törkenczy Miklós

“A fonológia és a morfológia analógia-alapú formális megközelítése” c. kutatás célja az volt, hogy szemben a generatív nyelvtanban (levezetéses változat vagy optimalitáselmélet) általánosan alkalmazott szabály-, vagy megszorítás–alapú elemzéssel, olyan megközelítéseket, elemzéseket dolgozzunk ki és alkalmazzunk a magyar morfológiára és fonológiára, melyeknek elsődleges formális eszköze az analógia, illetve, (általánosabban) hogy megvizsgáljuk az ilyen analógiás elemzés során felmerülő problémákat. Ez a cél jól illeszkedik a jelenlegi nemzetközi kutatásokhoz. Az elvégzett munka bebizonyította, hogy analógiás megközelítéssel elemezhetők a magyar morfológia és fonológia olyan problémái, melyek a hagyományos generatív elemzés számára nehézséget jelentenek (pl. a kötőhangzók, a defektív igék, a nem-produktív tőosztályok viselkedése, stb.). Ezzel kapcsolatban kísérleteteket is végeztünk, ezeknek egy része akusztikai fonetikai-percepciós jellegű volt (Bárkányi – Kiss), másik részük pedig a paradigmatikus hiányokra és a morfológiai tőosztályok kategorizációjára vonatkozott, illletve az igei paradigmán belüli analógiás viszonyokra (Lukács – Rebrus – Törkenczy). A kutatásnak nem volt célja egy általános analógiás modell kidolgozása. Azonosítottunk azonban általános problémákat, melyek minden ilyen modell esetén felmerülnek (ezek főleg a formális implementációval kapcsolatosak: pl. a hasonlóság “számolása”, kvantifikálása, a gyakoriság szerepe, stb.) és egyszerű formában elkészült egy “analógiás gép” is (Kálmán), amely analógiás aránypárokat tud kiszámolni és így szóalakokat tud megjósolni.

Futamidő: 2005-2008