1. Immár közel három évtizede, hogy megjelent az utolsó, nemzetközi szinten is magas színvonalúnak tekintett magyar etimológiai szótár, az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–3 (EWUng.; főszerk.: Benkő Loránd, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1997). A mű címe is mutatja, hogy a szótár metanyelve a német: ezáltal válhattak az etimológiát más országokban művelők számára is hozzáférhetővé a magyar etimológiai kutatások akkori legfrissebb eredményei. A kedvező nemzetközi fogadtatás ellenére az említett szótár Magyarországon az elvárhatónál kevésbé vált ismertté ezért sokan még mindig úgy tudják, hogy A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–4. (TESz.; főszerk.: Benkő Loránd, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1984) az egyetlen ilyen jellegű (egyébiránt kiváló) magyar kézikönyv.

Tekintettel a fentiekre, illetve az 1990-es évek közepét követő újabb etimológiai kutatások során – elsősorban a turkológia, továbbá a szlavisztika területén, illetőleg a Magyar értelmező kéziszótár 2. kiadásához (ÉKsz.²; főszerk.: Pusztai Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003) kapcsolódóan – feltárt eredményekre, lehetségessé vált és szükségesnek mutatkozott egy újabb magyar nyelvű, a tudományos igényeket is kielégítő szófejtő (és bizonyos mértékben szótörténeti) szótár összeállítása.

A munkálatok első üteme 2011 februárja és 2015 januárja között OTKA-támogatás (K83540) keretében Gerstner Károly tudományos főmunkatárs vezetésével folyt. A munkálat indulásakor az volt a cél, hogy az EWUng. anyaga átkerüljön egy XML-alapú szótári struktúrába, melyhez készült egy elektronikus szerkesztési rendszer (DTD). A készülő szótár szócikkeinek szótörténeti része az EWUng.-ból és a TESz.-ből átvéve (alapvetően filológiai okokból) manuálisan újra rögzítésre került. Ennek következtében létrejött egy teljes TESz.–EWUng.-nyelviadat-adatbázis, ami egyébként az előzetes tervek közt nem szerepelt. A német nyelvű etimológiai kifejtő részek magyarra fordítása a Kilgray Kft. által rendelkezésünkre bocsátott memoQ integrált fordítási környezet alkalmazásával történt, így jött létre a szócikkek magyar nyelvű első, alapváltozata (elérhetősége: http://uesz.nytud.hu/).

2. Az Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.) teljes értékűvé tételéhez egy újabb munkafázisra volt szükség. Ez 2017 szeptemberétől Gerstner Károly vezetésével a 124127-es számú NKFIH-pályázat keretében zajlik. Ennek futamideje eredetileg 2017. szeptember 1–2021. augusztus 31-éig tartott, ám a Covid19-járvány következtében bevezetett különféle korlátozások okozta késedelmek miatt ez 2022. augusztus 31-éig el lett halasztva.

A szócikkek szótörténeti adatainak felülvizsgálatához és kiegészítéséhez egyebek mellett a következő igen fontos források kiaknázása történik: A magyar nyelv nagyszótárá-nak (Nszt.) eddig megjelent kötetei (A–Ez), illetve a szerkesztés alatt álló kötet szócikkei; a Nyelvtudományi Kutatóközpont egyik nagy korpusza, a Magyar történeti szövegtár (MTSz.); az Erdélyi magyar szótörténeti tár (SzT.) 5–14. kötete (az első négy anyaga már beépült az EWUng.-ba); a Régi magyar kódexek (RMK.) c. sorozatnak az 1993 után megjelent 18 kötete (15–33. szám); stb. Az itt felsorolt források segítségével korábbi, illetve újabb adatokat találhatunk mind a szóalakokra, mind pedig a jelentésekre. Lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy a TESz. és az EWUng. adatait pontosítsuk, ezzel az ÚESz. filológiai hitelessége nő.

Az ÚESz. második ütemének másik igen lényeges része az egyes címszavakhoz rendelhető etimológiák ellenőrzése, szükség esetén módosítása vagy teljes mértékű átalakítása. Az EWUng megjelenése óta eltelt bő két évtized bel- és külföldi etimológiai kutatásainak eredményei a szakirodalomban is megjelentek. Itt elsősorban a magyar nyelv honfoglalás előtti török nyelvi viszonyait – és az ehhez kapcsolódó, az ugor alapnyelvet – érintő vizsgálatok fontosak (vö.: WOT = Róna-Tas András–Berta Árpád (2011): West Old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian, vol. 1–2. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden). – A szlavisztika terén is születtek újabb eredmények, bár a korábbi évtizedekhez képest szűkebb körű ez az irodalom (vö. pl.: Zoltán András 2012. Kiss Lajos, a szlavista. Nyelvtudományi Közlemények 10: 418–426). Ehhez kapcsolódik a korábbi etimológiai szótárakból hiányzó teljesen új címszavak etimológiáinak megírása, illetve az ezt megelőző etimológiai és szótörténeti feltáró munka.

Terveink szerint a Nyelvtörténeti és Uralisztikai Osztállyal együttműködésben az ÚESz. vonatkozó szócikkeit elektronikusan összekapcsoljuk az Uralonet (a Rédei Károly szerkesztésében megjelent Uralisches Etymologisches Wörterbuch (1988–1991) alapján készült internetes adatbázis; http://www.uralonet.nytud.hu) megfelelő egységeivel / szócikkeivel. E munkálatok során az Uralonet szócikkeiben a magyarázó részek (kommentárok) magyar fordítását is elérhetővé tennénk. Ennek eredményeként az uráli vonatkozású ÚESz.-szócikk olvasásakor nemcsak az adatsorok (a rokon nyelvi megfelelők) lennének elérhetők, hanem a mind ez idáig csak német nyelven elérhető részletes etimológiai magyarázatok is olvashatók lennének magyarul

3. Az ÚESz. második ütemének munkafázisai is a korábban kialakított elektronikus szótári felületen folynak. A szócikkek struktúrája néhány ponton némileg változott, az ÚESz.-DTD-t viszont szükséges volt rugalmasabbá tenni, hogy az etimológiai részekben található sokféle, ezért kevésbé formalizálható információt kellő hatékonysággal lehessen beépíteni a szövegbe.

Az új XML-struktúrával olyan belső információkat tudunk elhelyezni az etimológiai részekben, amelyek a (hagyományos kialakítású) lineáris (vagyis szövegszerűen megalkotott) szócikkekbe nem illenek bele vagy nem építhetők be. Így mezőhatároló jelekkel (angol szóval tag-ekkel) és az ezekhez kapcsolódó ún. attribútumokkal (fő kategóriák alá rendelt elemek) kombinált megadásával generálisan kereshetővé válnak pl. a következő információk: belső keletkezés + képzés + fiktív tövűség; tüköralakzat + tükörszó/részfordítás/egyszerű tükörszó + nyelvújítási alkotás; az átadó nyelvi szó eredete; a jövevényszói eredet mellett a konkrét átadó nyelvek; az etimológia bizonytalanságára utalás; a szócsaládokon belül az a tény, hogy az egyes alcímszavak azonos eredetűek-e (jellemzően onomatopoetikus eredetű vagy képzett szavak), vagy pedig több (rész)etimológia található-e a szócikkben (ez alapvetően a nemzetközi műveltségszavakat érinti); a több ezernyi idegen nyelvi adat konkrét nyelve; stb.

Ezek a jelölések a szócikkeknek természetesen csak az ún. tag-es felületén láthatók, mely az ún. szerkesztési és nyomtatási nézettel együtt egy csak belső hozzáférést lehetővé tevő szerveren vannak tárolva (miként az Nszt. szócikkei is). A fentiekben leírt jelölési eljárás valójában előkészítő munkálatnak tekinthető ahhoz a jövőben létrehozandó keresőprogramhoz, amellyel a mai lexikográfiai és felhasználói igényeknek megfelelően sokoldalúan és gyorsan lehet hozzáférni az ÚESz.-ben tárolt sok-sok információhoz, egyben lehetővé válik más szótári adatbázisokkal való összekapcsolás is.

4. A pályázati ciklus végén az ÚESz. anyaga pdf-formátumban lesz elérhető a Nyelvtudományi Kutatóközpont szerverén, és kivitelezés alatt áll egy webes keresőfelületen elérhető változat is. Az igényeknek megfelelően pedig hagyományos nyomtatott formában (két kötetben) is meg fog jelenni. A tervek szerint az Új magyar etimológiai szótár gördülékeny tudományos nyelvezeten nemcsak szakemberekhez, hanem a művelt közönséghez is szóló, gazdag anyagot tartalmazó kézikönyv lesz, mely mintegy tízezer önálló szócikkben nagyjából tizenötezer fő- és alcímszót tartalmaz majd. Ezek között szerepelnek majd újabban elterjedt szavak (pl. agrárium, bébiszitter, diszkont, fájl, internet, klikkel, klón, mobil, sztori stb.), ami bővülést jelent a korábbi szótárakhoz képest. Új címszavak mellett bizonyos szavak új jelentéseit is közli a szótár. Így például új jelentések lesznek: atléta ’atlétatrikó’ (1987), egér ’számítógépes eszköz’ (1997), gáz ’baj, veszély, kellemetlen helyzet’ (1989), pók ’tárgyak rögzítésére szolgáló gumikötél’.

2022 novemberében az Új magyar etimológiai szótár teljes címszóállományát felölelő előszerkesztett anyagból kereshető PDF-fájlok készültek, és a szócikkek egy webes felületen is ingyenesen bárki számára elérhetők a https://uesz.nytud.hu weblapon.

Kutatócsoport-vezető: Gerstner Károly, PhD E-mail: gerstner.karoly@nytud.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6073