Nyelvfejlődés kutatócsoport•Kutatási terület
A kutatás középpontjában azok a fejlődési zavarok állnak, melyek igen gyakran együtt járnak kisebb-nagyobb mértékű pragmatikai és kommunikációs nehézséggel is. Elsősorban autizmus spektrum zavarral, figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD), valamint egy hazánkban egyelőre kevéssé ismert fejlődési zavarral, a társas (pragmatikai) kommunikáció zavarával (PKZ) foglalkozunk. A kutatás célja egyrészt az atipikus pragmatikai fejlődés és működés megismerése által következtetéseket levonni a tipikus pragmatikai fejlődés menetére vonatkozóan, másrészt a pragmatikai képesség idegrendszeri hátterének és kognitív feltételeinek feltárása és pontosabb megismerése. Kiemelt cél továbbá az itt felsorolt fejlődési zavarokkal élő személyek számára megfelelő szűrő és mérőeszközök adaptációja és létrehozása, valamint kifejezetten a pragmatikai képességet fejlesztő eszközök készítése.
A vizsgálatokat Svindt Veronika végzi, együttműködésben gyermekpszichiáterekkel és gyermekpszichológusokkal.
 | Kutatócsoport-vezető: Kas Bence, PhD E-mail: kas.bence@nytud.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6077 |
Nyelvfejlődés kutatócsoport•Kutatásaink
Atipikus pragmatikai fejlődés vizsgálata fejlődési zavarokban
Az atipikus pragmatikai képesség a jelentőségénél jóval kevésbé kutatott terület a nyelvtudományban, ahol jóval nagyobb hangsúlyt kap a tipikus fejlődés vizsgálata. Annak ellenére is így van ez, hogy több fejlődési zavarban lehet érintett a pragmatikai működés (pl. autizmus spektrum zavar (ASD); figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD); szociális (pragmatikai) kommunikációs zavar (PKZ); nyelvfejlődési zavar (NyZ). Bár a fejlődéses pragmatikai nehézségekről rendelkezésre álló eredmények gyakra ...
Nyelvfejlődés kutatócsoport•Hírek
Kas Bence interjúja a Szigma magazinban szókincsfejlődési folyamatokról, ennek vizsgálati lehetőségeiről, a folyamatban lévő kutatások céljairól
2019. Márc. 19.Nyelvfejlődés kutatócsoport•Kapcsolatok
Partnerintézmények
Az élet egyik örömteli pillanata, amikor gyermekünk kimondja első szavait. A nyelvelsajátítás folyamata azonban összetett és változékony, ezért a család gyakran csak későn ismeri fel vagy néz szembe a ténnyel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett vagy zavart.