Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport•Kutatási terület
A Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport 2008-ban alakult a korábbi Nyelvtörténeti Osztály tagjaiból. Első átfogó munkálatunk a „Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat köréből” volt (2010–2014, OTKA K 81189). A projekt négy éve során Történeti magánéleti korpusz (TMK) elnevezéssel 1772 előtti magánlevelek és bírósági peranyagok szövegeiből mindenki számára szabadon hozzáférhető elektronikus adatbázist hoztunk létre (tmk.nytud.hu). A jelenleg közel 8 millió karakter terjedelmű adatbázis elsősorban a történeti morfológiai és szociolingvisztikai kutatásokhoz kínál anyagot, de segítséget jelent a történeti mondattani, pragmatikai és lexikológiai vizsgálatokhoz is. A munkálat belső és külső munkatársai számos tanulmányt publikáltak és előadást tartottak az adatbázis-építés kérdéseiről, illetve az adatbázis felhasználásával elért kutatási eredményeikről.
Második közös projektmunkánk 2015 őszén indult, és 2020 októberében zárult, címe: „Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés” (NKFIH – OTKA K 116217). Ennek a munkálatnak kettős célkitűzése volt: egyrészt – építve a TMK kínálta lehetőségekre – grammatikai vizsgálatokat végeztünk a középmagyar korszak élőnyelvközeli regiszterében, a nyelvi-nyelvhasználati változatokra, illetve az éppen zajló nyelvi változásokra összpontosítva. A változások elterjedésének elemzésekor fokozott figyelmet szenteltünk a különböző szociolingvisztikai tényezőknek. Misszilisek és peres eljárások tanúvallomásainak szövegét vizsgálva azt a nyelvhasználati szintet térképeztük tehát fel, amelyben a nyelvi változások gyökereznek. Az eredményeket – a folyóiratokban és konferenciakötetekben történő folyamatos publikáláson túl – közös kötetben összegeztük, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében egy szimpóziumot is tartottunk. A munkálat másik célkitűzéseként pedig az adatbázis továbbfejlesztését végeztük, nemcsak az anyagbővítést és ellenőrzéseket illetően, hanem a keresési lehetőségek vonatkozásában is. Ennek köszönhetően a kifejezetten felhasználóbarát felület immár számos keresési, illetve letöltési lehetőséget biztosít, valamint részletes tájékoztatókat ad többek között a keresési módokról és a korpuszépítés eljárásairól is.
2020 novemberében immár a harmadik közös projektünk indult el „Regiszterfüggő változatok a középmagyarban” címmel (NKFIH FK 135186). Ennek – előző pályázatunkhoz hasonlóan – ugyancsak kettős a célkitűzése. Egyrészt morfoszintaktikai és pragmatikai vizsgálatokat végez a középmagyar korban olyan módon, hogy a vizsgálatba beemeli a regisztert is mint tényezőt. Az egyéb lehetséges faktorok mellett tehát szisztematikusan vizsgáljuk azt is, hogy a különböző kommunikációs helyzetek hogyan befolyásolhatták a nyelvhasználókat, milyen irányban és mértékben hathattak rájuk, amikor különböző nyelvi változók változatai közül választottak. A másik célkitűzés pedig az, hogy megépítsük azt az elektronikus adatbázist, amely (a TMK mellett) megteremti a lehetőségét az összehasonlító vizsgálatnak. A Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz már elérhető a ked.nytud.hu címen, de anyaga még bővülni fog. A közös munkálat mellett a projekt tagjai különféle egyéni kutatásokat is végeznek.
Kutatócsoport-vezető: Gugán Katalin, PhD E-mail: gugan.katalin@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6054 |
Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport•Munkatársaink
Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet
Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport•Kutatásaink
Regiszterfüggő változatok a középmagyarban
Közismert, hogy a nyelvi innováció melegágya a mindenkori beszélt nyelv. De vajon az innovatív változatok terjedésében milyen szerepet játszik a regiszter mint tényező? Hogyan befolyásolja a nyelvhasználati szituáció a beszélő választásait, s ezen keresztül végső soron a nyelvi változatok sorsának alakulását, azaz magát a nyelvi változást? A Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport tagjainak közös munkálata ezekre a kérdésekre keresi a választ.