Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport
Kutatási terület

A Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport 2008-ban alakult a korábbi Nyelvtörténeti Osztály tagjaiból. Első átfogó munkálatunk a „Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz az ó- és középmagyar kori magánéleti nyelvhasználat köréből” volt (2010–2014, OTKA K 81189). A projekt négy éve során Történeti magánéleti korpusz (TMK) elnevezéssel 1772 előtti magánlevelek és bírósági peranyagok szövegeiből mindenki számára szabadon hozzáférhető elektronikus adatbázist hoztunk létre (tmk.nytud.hu). A jelenleg közel 8 millió karakter terjedelmű adatbázis elsősorban a történeti morfológiai és szociolingvisztikai kutatásokhoz kínál anyagot, de segítséget jelent a történeti mondattani, pragmatikai és lexikológiai vizsgálatokhoz is. A munkálat belső és külső munkatársai számos tanulmányt publikáltak és előadást tartottak az adatbázis-építés kérdéseiről, illetve az adatbázis felhasználásával elért kutatási eredményeikről.

Második közös projektmunkánk 2015 őszén indult, és 2020 októberében zárult, címe: „Versengő szerkezetek a középmagyar élőnyelvben: változók elemzésén alapuló megközelítés” (NKFIH – OTKA K 116217). Ennek a munkálatnak kettős célkitűzése volt: egyrészt – építve a TMK kínálta lehetőségekre – grammatikai vizsgálatokat végeztünk a középmagyar korszak élőnyelvközeli regiszterében, a nyelvi-nyelvhasználati változatokra, illetve az éppen zajló nyelvi változásokra összpontosítva. A változások elterjedésének elemzésekor fokozott figyelmet szenteltünk a különböző szociolingvisztikai tényezőknek. Misszilisek és peres eljárások tanúvallomásainak szövegét vizsgálva azt a nyelvhasználati szintet térképeztük tehát fel, amelyben a nyelvi változások gyökereznek. Az eredményeket – a folyóiratokban és konferenciakötetekben történő folyamatos publikáláson túl – közös kötetben összegeztük, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében egy szimpóziumot is tartottunk. A munkálat másik célkitűzéseként pedig az adatbázis továbbfejlesztését végeztük, nemcsak az anyagbővítést és ellenőrzéseket illetően, hanem a keresési lehetőségek vonatkozásában is. Ennek köszönhetően a kifejezetten felhasználóbarát felület immár számos keresési, illetve letöltési lehetőséget biztosít, valamint részletes tájékoztatókat ad többek között a keresési módokról és a korpuszépítés eljárásairól is.

2020 novemberében immár a harmadik közös projektünk indult el „Regiszterfüggő változatok a középmagyarban” címmel (NKFIH FK 135186). Ennek – előző pályázatunkhoz hasonlóan – ugyancsak kettős a célkitűzése. Egyrészt morfoszintaktikai és pragmatikai vizsgálatokat végez a középmagyar korban olyan módon, hogy a vizsgálatba beemeli a regisztert is mint tényezőt. Az egyéb lehetséges faktorok mellett tehát szisztematikusan vizsgáljuk azt is, hogy a különböző kommunikációs helyzetek hogyan befolyásolhatták a nyelvhasználókat, milyen irányban és mértékben hathattak rájuk, amikor különböző nyelvi változók változatai közül választottak. A másik célkitűzés pedig az, hogy megépítsük azt az elektronikus adatbázist, amely (a TMK mellett) megteremti a lehetőségét az összehasonlító vizsgálatnak. A Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz már elérhető a ked.nytud.hu címen, de anyaga még bővülni fog. A közös munkálat mellett a projekt tagjai különféle egyéni kutatásokat is végeznek.

Kutatócsoport-vezető:

Gugán Katalin, PhD
E-mail: gugan.katalin@nytud.hun-ren.hu
Telefon: +36 (1) 342-9372/6054

Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport
Munkatársaink

Dér Csilla Ilona
tudományos főmunkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Gugán Katalin
kutatócsoport-vezető, tudományos főmunkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Horváth  László
tudományos munkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Konczné Bácsi Enikő
tudományos segédmunkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Mohay Zsuzsanna
tudományos munkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Varga  Mónika
tudományos munkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport
Kutatásaink

Regiszterfüggő változatok a középmagyarban

Közismert, hogy a nyelvi innováció melegágya a mindenkori beszélt nyelv. De vajon az innovatív változatok terjedésében milyen szerepet játszik a regiszter mint tényező? Hogyan befolyásolja a nyelvhasználati szituáció a beszélő választásait, s ezen keresztül végső soron a nyelvi változatok sorsának alakulását, azaz magát a nyelvi változást? A Magyar nyelvtörténeti kutatócsoport tagjainak közös munkálata ezekre a kérdésekre keresi a választ.