Kérdések az Evangéliumokban: nyelvészeti megközelítésben • A projektről

A projekt célja, hogy különböző korú és felekezetű magyar bibliafordításokban szisztemati­kusan megvizsgálja a kérdő beszédaktust megvalósító nyelvi formákat. A kutatás a kérdések külön­böző formai típusairól az elmúlt évtizedben tett pragmatikai megállapításokból indul ki, azokat al­kalmazza egy olyan szövegtípusra (a Biblia bizonyos szövegeire), amely szemantikai-pragmatikai szempontból különleges státuszú, és amely lehetővé teszi, hogy szinkrón és diakrón szempontból, illetve kontrasztív módon is megvizsgáljuk ezeket a formai típusokat és interpretációs lehetőségei­ket. Ezen túlmenően a projekt elméleti megalapozottságát erősíti a beszédaktus-elmélet státuszának újraértékelése a bibliai diskurzus tanulmányozásában. A projekt átfogó célja, hogy hozzájáruljon a magyar leíró és történeti nyelvészethez, az elméleti szemantikához és pragmatikához, a történeti pragmatikához, valamint a vallási nyelv sajátosságainak tanulmányozásához, továbbá a bibliai szö­vegek szemantikájának és pragmatikájának jobb megértéséhez.

A kutatás alap hipotézise, hogy (i) a vallási diskurzusba tartozó szövegek, így a Biblia szövegei is, rendelkeznek sajátos, a többi szövegtípustól különböző nyelvi jegyekkel (l. Kohnen 2010); és hogy (ii) ezek a sajátos nyelvi jegyek részben abból adódnak, hogy mind a szövegek eredetében („sugal­mazottság”), mind a szövegek egyes szereplőinek státusában szerepet kap egy bizonyos „transzcen­dentális autoritás”, akinek kijelentései mind szemantikai értékükben, mind pragmatikai szempont­ból különleges státuszúak. A kutatás e hipotéziseket az evangéliumok fordításaiban előforduló kér­dések korpuszalapú kvantitatív és kvalitatív, grammatikai és pragmatikai vizsgálatán keresztül kí­vánja ellenőrizni.

Mindehhez a projekt során elkészül egy a különböző korú, célú és felekezetű magyar nyelvű evangéliumfordításokban előforduló kérdéseket tartalmazó adatbázis, amely lehetővé teszi a kérdő struktúrák és kontextusaik szisztematikus kontrasztív elemzését – nemcsak a jelen kutatás, de tágabban, a kutatói közösség számára is. Az adatbázis adatainak elemzése után konkrét empirikus adatokkal alátámasztott válasz fogalmazható meg arra az általános alapkérdésere, hogy a vallási diskurzusok szövegei, különös tekintettel a bibliai szövegekre, leírhatóak-e ugyanazokkal a szemantikai és pragmatikai eszközökkel, mint a hétköznapi nyelvi szövegek. A szisztematikus vizsgálat által lehetőség nyílik további kutatási kérdések a megválaszolására: Hogyan és miért kérdez a „transzcendentális autoritással” rendelkező szereplő? Kérdései különböznek-e formailag vagy funkcionálisan más szereplők kérdéseitől? Különböznek-e az Ó- és az Újszövetség jellegzetes kérdésformái? Továbbá nyelvészeti adatokkal és érvekkel gazdagodik az az interdiszciplinaritás területére vezető kérdés, hogy a kérdések különböző fordításokban megjelenő különböző formái vezethetnek-e értelmezési különbségekhez, és ha igen, milyenekhez (ti. olyanokhoz-e, amelyek teológiai relevanciával is bírnak).

Jelen kutatás hazai és nemzetközi viszonylatban is az első, amely a magyar nyelvű vallási diskurzushoz tartozó szövegek szisztematikus formai és pragmatikai elemzésére vállalkozik szinkrón és diakrón módon. Elsőként alkalmazza a kérdések különböző formai típusairól az elmúlt évtizedben tett pragmatikai megállapításokat a bib­liafordítások egyes szöveghelyeinek értelmezéséhez. A kutatás eredményeképpen létrejövő kérdés-adatbázis nemcsak a jelen projekt kutatásaihoz elengedhetetlen, de kutatók vagy más érdeklődők számára is fontos adatforrás lehet. A kutatás során a bibliai kérdések vizsgálatán keresztül a beszéd­aktus-elmélet előnyeinek és korlátainak újraértékelése is megtörténhet. Jelen kutatás eredményei rá­mutathatnak olyan fordítási különbségekre az evangéliumok kérdéseivel kapcsolatban, amelyek kü­lönböző értelmezésekhez vezetnek, így akár teológiai relevanciával is bírhatnak.