A hosszú palatális magánhangzók Sylvester János nyelvváltozatában: hangváltozások és paradigmatikus hatások

Az előadás Sylvester János (16. sz. első fele) nyelvváltozatában vizsgálja a hosszú palatális kerekítetlen magánhangzók rendszerét. A vizsgálat kimutatja, hogy Sylvester írásmódjában az ę betű eredendően az [eː] > [iː] változás által szó végén nem érintett [eː] hangot jelölte. A szóvégi [eː] analógiás úton szétterjedt bizonyos morfológiai paradigmákban, illetve fennmaradt ott, ahol meghatározott morfológiai kontrasztok fonológiai kifejezése veszélybe kerülhetett volna. Az előadás részletesen bemutatja e folyamatok hangtörténeti és paradigmatikus összefüggéseit, továbbá cáfolja a tolólánc-elmélet általános érvényességét az í-zés kialakulása tekintetében. A kitekintésben összeveti az adatokat Heltai és Károlyi nyelvhasználatával, valamint a későbbi nyelvjárási fejleményekkel.