Uralisztikai kutatócsoport
Kutatási terület

Az uralisztika hosszú évtizedek óta nem szorítkozik csupán a nyelvek leszármazásának feltárására, számos más megközelítés indokoltsága is nyilvánvalóvá vált. Egyrészt mivel egy nyelvet nem csupán előzményeinek vonásai határoznak meg, hanem azok a jellemzők is lényegesek, amelyeket más nyelvből vett át, ma már a nyelvcsaládok történetének kutatásától és sok esetben a nyelvek leírásától is elválaszthatatlan a nyelvi kontaktusok következményeinek figyelembe vétele. Másrészt az uráli nyelvek nagy részére jellemző két- vagy többnyelvűség általában nyelvi veszélyeztetettséghez vezetett, aminek következményeit nem csupán a nyelvészet kutatja. A nyelvvesztés az érintett csoportok körében az identitás változásának mikéntjét is fontos és aktuális kutatási témává tette. Harmadrészt bizonyos nyelvi jellemzők nyelven kívüli, például tár­sa­dalmi és kulturális tényezőkkel hozhatók kapcsolatba. Az uralisztikában a nyelvek dokumentálásában és leírásában a gyűjtések hőskorától kezdve markánsan jelen volt a kultúra ismerete is; a nyelv és kultúra összefüggései  – az antropológiai nyelvészet, kulturális nyelvészet, etno­szintaxis elméletének és módszertanának kialakulása előtti formában – jellemzően meg­mutatkoztak a gyűjtések közvetlen céljában és a szövegek kiadásának módjában is. Vagyis modern kulturális nyelvészeti keretben a régebbi, klasszikus nyelvi adatokat, illetve ismereteket is újra lehet gondolni, valamint mai jelenségeket is lehet értelmezni. Az Uralisztika Kutatócsoport a fenti irányok hagyományaihoz csatlakozva etnolingvisztikai, valamint areális nyelvészeti szempontokkal tervezi kiegészíteni a korábbi szociolingvisztikai, kontaktusnyelvészeti vizsgálatokat. A munkát emellett a kutatók hanti, manysi, illetve a permi és a szamojéd nyelvek körében kiaknázható nyelvi kompetenciája határozza meg.

Kutatócsoport-vezető:

Sipos Mária, PhD
E-mail: sipos.maria@nytud.hun-ren.hu
Telefon: +36 (1) 342-9372/6014

Uralisztikai kutatócsoport
Munkatársaink

Csepregi Márta
tudományos tanácsadó

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Oszkó Beatrix
tudományos munkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Sipos Mária
kutatócsoport-vezető, tudományos főmunkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Várnai Zsuzsanna
tudományos munkatárs

Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet

Uralisztikai kutatócsoport
Kutatásaink

A nyelv és az identitás kapcsolata írásbeliség nélküli kultúrákban

Az uráli nyelvek kutatásában már nemcsak a kétnyelvűség és az asszimiláció kutatásának van létjogo-sultsága: a nyelvvesztés következményei is kutatás tárgyát képezik. Minthogy a nyelvnek nem¬csak kultúra- és információ-, hanem identitáshordozó szerepe is van, kutatási kérdésként felmerül, hogy egy olyan etnikum tagjai, akik egyre inkább áttérnek a többségi nyelv használatára, különböző szin¬tű nyelvi kompetencia birtokában miképpen viszonyulnak anyanyelvükhöz.

Kódváltástipológia finnugor (udmurt, magyar), illetve szláv (orosz, horvát, szerb) nyelvek kapcsolatainak vizsgálatával

Az uráli nyelvek többségére nézve a kétnyelvűségi kutatások felszaporodtak az utóbbi évtizedekben. A magyar a határontúli területeken hasonló kontaktus¬helyzetben van: legtöbbször szláv nyelvek gyakorolnak hatást egy finnugor nyelvre, tipológiailag pedig flektáló nyelvek kerülnek kontaktusba agglutináló nyelvekkel. A projekt célja, hogy elvégezze azon kódváltások rendszerezését, amelyek a fenti, eltérő tipológiai csoportokhoz tartozó nyelvek kontaktusai következtében jönnek létre.

Schmidt Éva hagyatékának feldolgozása

Schmidt Éva néprajztudós, nyelvész és folklorista gyűjtései az obi-ugor kultúra minden műfajára, és az északi hanti nyelvjárások túlnyomó többségére kiterjednek. Munkássága a klasszikus terepmunkák legjobb hagyományait folytatja, kiegészítve mind korának a nyugati tudományosságban létrejött eredményeinek, mind pedig az oroszországi kutatások alapos ismeretével. Hagyatékát a Nyelvtudományi Kutatóközpont őrzi és gondozza. A kutató végrendeletében gyűjtéseit 20 évre, 2022 júliusáig zárolta.

Testtartásigék kutatása

Az Uralisztika Kutatócsoportban a testtartásigék vizsgálata uráli, tehát egymással genetikailag rokon nyelvekre terjed ki, és arról ad képet, hogy az elemi cselekvéseket kifejező igékből milyen tényezők hatására lesz a szókincs nehezebben változó részéhez tartozó kvázikopula, illetve kopula, továbbá arról, hogy mi minden határozza meg metaforizációjukat.

Uralisztikai kutatócsoport
Hírek

1 találat
1 találat
6. Mikola Tibor Konferencia és 10. Nemzetközi Szamojéd Workshop Szegeden

6. Mikola Tibor Konferencia és 10. Nemzetközi Szamojéd Workshop Szegeden

2024. Szept. 10.

Uralisztikai kutatócsoport
Események

1 találat
1 találat
2024. Júl. 09. 15:00
MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), földszinti előadóterem
2024. Júl. 09. 15:00
MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), földszinti előadóterem
A Schmidt Éva Archívum honlapjának bemutatása
2024. Júl. 09. 15:00
MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), földszinti előadóterem
Könyvbemutató

A Schmidt Éva Archívum honlapjának bemutatása

Két éve nyílt meg Schmidt Évának, az obi-ugor népek kutatójának hagyatéka a kutatás előtt. A feldolgozó munka meg is indult két egymásra épülő projekt keretében, és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Bölcsészettudományi Központ együttes munkája révén elkészült a Schmidt Éva életművét bemutató honlap, melynek bemutatása 2024. július 9-én 15 órakor lesz az MTA Humán Tudományok Házában. Schmidt Éva hagyatékának rendszerezése, feldolgozása természetesen nem két éves feladat: a honla ...
A Nyelvtudományi Kutatóközpont szervezésében

Uralisztikai kutatócsoport
Kapcsolatok

Partnerintézmények

Jugorskij Gosudarstvennyj Universitet / Yugra State University /

Együttműködés a magyar, orosz és hanti nyelv egyes térbeli viszonyokat kifejező elemeinek vizsgálatára