Uralisztikai kutatócsoport•Kutatási terület
Az uralisztika hosszú évtizedek óta nem szorítkozik csupán a nyelvek leszármazásának feltárására, számos más megközelítés indokoltsága is nyilvánvalóvá vált. Egyrészt mivel egy nyelvet nem csupán előzményeinek vonásai határoznak meg, hanem azok a jellemzők is lényegesek, amelyeket más nyelvből vett át, ma már a nyelvcsaládok történetének kutatásától és sok esetben a nyelvek leírásától is elválaszthatatlan a nyelvi kontaktusok következményeinek figyelembe vétele. Másrészt az uráli nyelvek nagy részére jellemző két- vagy többnyelvűség általában nyelvi veszélyeztetettséghez vezetett, aminek következményeit nem csupán a nyelvészet kutatja. A nyelvvesztés az érintett csoportok körében az identitás változásának mikéntjét is fontos és aktuális kutatási témává tette. Harmadrészt bizonyos nyelvi jellemzők nyelven kívüli, például társadalmi és kulturális tényezőkkel hozhatók kapcsolatba. Az uralisztikában a nyelvek dokumentálásában és leírásában a gyűjtések hőskorától kezdve markánsan jelen volt a kultúra ismerete is; a nyelv és kultúra összefüggései – az antropológiai nyelvészet, kulturális nyelvészet, etnoszintaxis elméletének és módszertanának kialakulása előtti formában – jellemzően megmutatkoztak a gyűjtések közvetlen céljában és a szövegek kiadásának módjában is. Vagyis modern kulturális nyelvészeti keretben a régebbi, klasszikus nyelvi adatokat, illetve ismereteket is újra lehet gondolni, valamint mai jelenségeket is lehet értelmezni. Az Uralisztika Kutatócsoport a fenti irányok hagyományaihoz csatlakozva etnolingvisztikai, valamint areális nyelvészeti szempontokkal tervezi kiegészíteni a korábbi szociolingvisztikai, kontaktusnyelvészeti vizsgálatokat. A munkát emellett a kutatók hanti, manysi, illetve a permi és a szamojéd nyelvek körében kiaknázható nyelvi kompetenciája határozza meg.
Kutatócsoport-vezető: Sipos Mária, PhD E-mail: sipos.maria@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6014 |
Uralisztikai kutatócsoport•Munkatársaink
Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet
Uralisztikai kutatócsoport•Kutatásaink
A nyelv és az identitás kapcsolata írásbeliség nélküli kultúrákban
Az uráli nyelvek kutatásában már nemcsak a kétnyelvűség és az asszimiláció kutatásának van létjogo-sultsága: a nyelvvesztés következményei is kutatás tárgyát képezik. Minthogy a nyelvnek nem¬csak kultúra- és információ-, hanem identitáshordozó szerepe is van, kutatási kérdésként felmerül, hogy egy olyan etnikum tagjai, akik egyre inkább áttérnek a többségi nyelv használatára, különböző szin¬tű nyelvi kompetencia birtokában miképpen viszonyulnak anyanyelvükhöz.
Kódváltástipológia finnugor (udmurt, magyar), illetve szláv (orosz, horvát, szerb) nyelvek kapcsolatainak vizsgálatával
Az uráli nyelvek többségére nézve a kétnyelvűségi kutatások felszaporodtak az utóbbi évtizedekben. A magyar a határontúli területeken hasonló kontaktus¬helyzetben van: legtöbbször szláv nyelvek gyakorolnak hatást egy finnugor nyelvre, tipológiailag pedig flektáló nyelvek kerülnek kontaktusba agglutináló nyelvekkel. A projekt célja, hogy elvégezze azon kódváltások rendszerezését, amelyek a fenti, eltérő tipológiai csoportokhoz tartozó nyelvek kontaktusai következtében jönnek létre.
Schmidt Éva hagyatékának feldolgozása
Schmidt Éva néprajztudós, nyelvész és folklorista gyűjtései az obi-ugor kultúra minden műfajára, és az északi hanti nyelvjárások túlnyomó többségére kiterjednek. Munkássága a klasszikus terepmunkák legjobb hagyományait folytatja, kiegészítve mind korának a nyugati tudományosságban létrejött eredményeinek, mind pedig az oroszországi kutatások alapos ismeretével. Hagyatékát a Nyelvtudományi Kutatóközpont őrzi és gondozza. A kutató végrendeletében gyűjtéseit 20 évre, 2022 júliusáig zárolta.
Testtartásigék kutatása
Az Uralisztika Kutatócsoportban a testtartásigék vizsgálata uráli, tehát egymással genetikailag rokon nyelvekre terjed ki, és arról ad képet, hogy az elemi cselekvéseket kifejező igékből milyen tényezők hatására lesz a szókincs nehezebben változó részéhez tartozó kvázikopula, illetve kopula, továbbá arról, hogy mi minden határozza meg metaforizációjukat.
Uralisztikai kutatócsoport•Hírek
6. Mikola Tibor Konferencia és 10. Nemzetközi Szamojéd Workshop Szegeden
2024. Szept. 10.Uralisztikai kutatócsoport•Események
A Schmidt Éva Archívum honlapjának bemutatása
Uralisztikai kutatócsoport•Kapcsolatok
Partnerintézmények
Együttműködés a magyar, orosz és hanti nyelv egyes térbeli viszonyokat kifejező elemeinek vizsgálatára