Nyelvi folyamatok agyi reprezentációi kutatócsoport•Kutatási terület
Kutatócsoportunk olyan neurolingvisztikai témákat kutat, melyek az ép és patológiás nyelvi folyamatok agyi reprezentációit vizsgálják.
Fő kutatási területeink:
- a neurodegeneratív betegségekkel összefüggő nyelvi és beszédmintázatok vizsgálata felnőtt populációkban,
- a belső beszéd mibenlétének és funkcióinak tanulmányozása,
- a rekurzív szerkezetek elsajátításának folyamatai, d) atipikus pragmatikai fejlődés vizsgálata fejlődési zavarokban (pl. ASD, ADHD).
Kutatócsoport-vezető: Hoffmann Ildikó, PhD E-mail: hoffmann.ildiko@nytud.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6052 |
Nyelvi folyamatok agyi reprezentációi kutatócsoport•Munkatársaink
Nyelvi folyamatok agyi reprezentációi kutatócsoport•Kutatásaink
A belső beszéd vizsgálata
A„belső beszéd” kutatása új, tudományközi kutatási terület, mely természettudományos igényű kísérleti paradigmákkal vizsgálható a belső beszéd egyéni variabilitása, gyermekkori fejlődése, a gondolkodásban és tanulásban betöltött szerepe ép és neurogén zavarokat mutató populációkban. Kiinduló hipotézis: az egyének a belső beszédük közvetítésével önszabályozást, és társas interakciók interpretálását támogató funkciókat érnek el. A nemzetközi szakirodalom kritikai feldolgozását követően a kutatás a ...
A neurodegeneratív betegségekkel összefüggő nyelvi- és beszédfolyamatok vizsgálata sclerosis multiplexben és Parkinson-kórban
Kutatásaink célja a nyelvi és a kognitív képességek, valamint azok változásainak feltérképezése különböző neurodegeneratív betegségekkel élő betegpopulációkban. Célunk olyan, a beszédprodukció bizonyos paramétereinek mérésén alapuló módszer kidolgozása, amely megkönnyítheti a klinikai differenciál-diagnózist, valamint alkalmas az állapotváltozások követésére. Ezeknek a betegségeknek a hátterében a különböző neurobiológiai folyamatok és az agy eltérő területein bekövetkező szerkezeti változások g ...
A rekurzió elsajátítása
Szintetizáljuk azokat az empirikus kutatásainkat, melyek arra vonatkoznak, hogy miként sajátítják el a gyermekek az olyan rekurzív szerkezeteket, mint a vonatkozó mellékmondatok és a rekurzív birtokosok. A külföldi eredmények szerint a rekurzív szerkezetek elsajátítása a nyelvelsajátítás későbbi szakaszában történik (megértésben 5-6, produkcióban 7-9 éves kor körül), a többszörös beágyazás nehezebb a gyermekeknek, mint a mellérendelés. Adataink viszont azt támasztják alá, hogy mind a megértés (4 ...
Atipikus pragmatikai fejlődés vizsgálata fejlődési zavarokban
A kutatás középpontjában azok a fejlődési zavarok állnak, melyek igen gyakran együtt járnak kisebb-nagyobb mértékű pragmatikai és kommunikációs nehézséggel is. Elsősorban autizmus spektrum zavarral, figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD), valamint egy hazánkban egyelőre kevéssé ismert fejlődési zavarral, a társas (pragmatikai) kommunikáció zavarával (PKZ) foglalkozunk. A kutatás célja egyrészt az atipikus pragmatikai fejlődés és működés megismerése által következtetéseket levonni a tipik ...