Főoldal/Alapelvek Az Utonevek Bejegyezhetosegerol Keszitett Szakvelemenyek Elkeszitesehez/ALAPELVEK AZ UTÓNEVEK BEJEGYZEHETŐSÉGÉRŐL KÉSZÍTETT SZAKVÉLEMÉNYEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ALAPELVEK AZ UTÓNEVEK BEJEGYZEHETŐSÉGÉRŐL KÉSZÍTETT SZAKVÉLEMÉNYEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

  1. Az ősi magyarnak tartott utónevek szakvéleményének elkészítésekor a név jelentését is figyelembe vesszük, illetve azt is, hogy férfi- vagy női névként használták. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése vagy a névhez kapcsolódó történet, monda hátrányos lehet a viselőjére, akkor annak bejegyzését nem javasoljuk (pl. Nemél, Halaldi, Sánta). .
  2. Idegen nyelvű klasszikus vagy mai ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név külföldön már önálló és elterjedt, gyakori személynévként használatos, valamint pontosan meg lehet határozni, hogy melyik nem névadásában fordul elő.
  3. Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasoljuk a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban igazolhatóan utónévként használatos, használata elterjedt, gyakori, és ez hiteles adatokkal bizonyítható. Jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú) és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.
  4. Az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek önálló utónévként való bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név beilleszthető a magyar és az európai névkultúra típusainak valamelyikébe (ilyen például a női utónevek esetében a hazánkban ismert, elterjedt virágnevek, a hazánkban honos gyümölcsnevek stb.).
  5. Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben: vagyis a név gyakran előfordul és megtalálható a magyar beceneveink között vagy a nemzetközi hivatalos névhasználatban. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha hitelesen bizonyítható, hogy személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, vagy alakjuk megtalálható valamely széles körben ismert művészeti alkotásban (pl. Gergő, Janó, Lóci, Palkó).
  1. A női nevek körében hazánkban és nemzetközi viszonylatban is egyre elterjedtebbek az összetett női keresztnevek. Az ilyen típusú nevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a kért alak elterjedt a mai nemzetközi névanyagban, illetve hangzása és írásmódja alapján beleillik a magyar névanyagba (pl. Elizabella, Hannaléna, Miabella). Az olyan összetett női neveket, amelyek egyik tagja magyar névalkotás eredménye, abban az esetben javasoljuk bejegyzésre, ha az egyik tagja az Anna vagy Hanna, illetve, ha bizonyítható a névalak korábbi megléte a magyar névrendszerben.
  2. Nem javasolunk bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).
  3. A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasoljuk a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Kopasz, Felhő), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.
  4. Ha egy már anyakönyvezett név bejegyzését kérik más helyesírással:
    a) a már bejegyezhető, idegen eredetű név újabb írásváltozatát akkor javasoljuk, ha a névalak más nyelvekben is több alakváltozatban létezik (Annabel – Annabell, Hanna – Hanne, Izabel – Izabell),
    b) ha a kért bejegyzési forma megfelel a magyar kiejtésnek, illetve az alakváltozat bizonyíthatóan levezethető egy alapnévből (Bora – Bóra, Milla – Mila, Heni – Henni).
  5. A női-férfi rokon nevek esetében támogatjuk annak a névalaknak a bejegyzését, amelyik a névpár tagjai közül nem szerepel a bejegyezhető nevek listáján, de más nyelvekben megtalálható, illetve megfelel a magyar névalkotási szabályoknak is.
    A megfogalmazott alapelveket a Névbizottság 2025. augusztus 1-jén frissítette.