Szakvélemény elkészítésének menete családnevek esetében

Magyar állampolgár születési nevének megváltoztatását az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. I. törvény szabályozza. E törvény 49.§ (1) bekezdése kimondja: „Magyar állampolgár kérelmére a születési családi, illetve utónevének megváltoztatását az anyakönyvi szerv engedélyezheti. Nem kell a névváltoztatást engedélyezni, ha a magyar állampolgár az Nmjtv. 16. § (5) bekezdése alapján viselheti a külföldön érvényesen bejegyzett nevet.”

A hivatkozott törvény 49.§ (6) bekezdése értelmében: „A (4) bekezdés a) pontja szerinti családi név engedélyezésére irányuló kérelem esetén az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatának kérése esetén akkor adhat helyt a kérelemnek, ha a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata szerint a névváltoztatás nem ütközik a (4) bekezdés a) pontjába.”

Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont – kizárólag a hivatal megkeresésére – az alábbi jogszabályok és alapelvek figyelembevételével készíti el szakmai nyilatkozatát az egyes nevekről.

Jogszabályok és alapelvek a kérvényezett családnevek szakmai véleményének elkészítéséhez:

1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. I. törvény vonatkozó rendelkezései szerint a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának esetét kivéve „nem lehet engedélyezni

a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családnevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet,

b) történelmi nevet,

c) régies írásmóddal írott családi nevet.”

• Magyar nyelvi eredetű családnév bejegyzését akkor támogatjuk, ha az beleillik a természetes magyar családnévrendszerbe (pl. tulajdonságra, felmenőre, földrajzi vagy etnikai származásra, foglalkozásra, méltóságra, tisztségre, lakóhelyre, eseményre utaló családnevek). Kivételt jelentenek ez alól a sértő jelentésű nevek (pl. Balga, Nyálazó, Fületlen).
• Idegen nyelvi eredetű családnév bejegyzését akkor támogatjuk, ha annak van hagyománya a történeti magyar családnévanyagban, és megtalálható a mai magyar családnév-statisztikában legalább 100 fő viselővel. Kivételt jelentenek a sértő jelentésű nevek.
• A kérvényezett családnevet a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni. Erről az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése így rendelkezik: „Az anyakönyvezés a magyar helyesírás szabályai szerint történik. A földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni. A személynevek bejegyzése – a nemzetiségi névviselés kivételével – a 44 betűs magyar ábécé betűivel és az ä betű használatával teljesíthető.”
•  A kérvényezett magyar nyelvi eredetű családnév képzése a természetes családnevek alaki tulajdonságait követi (pl. -falvi és nem -falvai).
• Amennyiben egy új alkotású családnévről van szó, akkor az csak abban az esetben támogatandó, ha a családnév alapjául szolgáló tulajdonnév vagy közszó megvolt már a magyar nyelvben a 14. és 18. század között. Például egy helynévi eredetű családnév esetében a helynév már létezett, apanévi vagy anyanévi eredetű családnév esetében a keresztnév létezett akkor, amikor a természetes családnévanyag kialakult és véglegesült (pl. Szalai, Budai, Gál, Sára).
• Nem támogatjuk azt az idegen nyelvi eredetű családnevet, amely alakilag egybeesik vagy hasonlít egy olyan magyar közszóra, amelyből létrehozott családnév nem illene bele a magyar családnévrendszerbe (pl. Hold).
• Nem támogatjuk a két vagy több névből önkényesen összetett, illetve a mesterségesen módosított családneveket (pl. Hajdu + Sárvári > Hárvári, Jakubicsek > Jaku).

Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Amennyiben a kérelmezett családnév engedélyezését a Nyelvtudományi Kutatóközpont nem támogatja, a névváltoztatás iránti kérelmet a hivatalnak el kell utasítania. A hivatal döntése ellen a kérelmező közigazgatási pert indíthat.