<div rehype-wrapper="true"><span></span><p>Az <em>Acta Linguistica Academica</em> legutóbbi száma a magyar nyelvvel kapcsolatosan — elsősorban a NYTK-ban, a PPKE ITK-n és a BME-n — folyó legújabb nyelvtechnológiai (hagyományosabb nevén: számítógépes nyelvészeti) kutatások egy igen fontos részét mutatja be. Mivel a téma — bár egyre ismertebb — a mai nyelvészeti kutatásokba még nem épült be annyira, hogy ne igényelne némi háttérismertetést, ezért ennek a számnak az előszava, valamint a jelen bemutatónk ezt a célt szolgálja. Az ismertetett kutatások lefedik a magyar nyelv gépi modellálását, a neurális nyelvtechnológiai megoldásokat általában és ennek viszonyát a máig népszerű generatív nyelvleíráshoz, az ezeken alapuló szövegkivonatoló és gépi fordító megoldások, valamint az ezek minőségének objektív megítélését elősegítő szövegkorpuszok, illetve céladatbázisok ismertetését. Az érintett témák nem állnak meg a hagyományosnak mondható szintaxis határán, mert a számban szó esik még az anaforák kezeléséről, a hagyományos igekötő-kezelés korpusznyelvészeti újraértelmezéséről, egy morfológiai alapokra épülő neurális beszédfeldolgozó megoldásról és a korpuszlekérdezés alapelveiről is.</p><p>Az esemény <a href="/esemeny/acta-linguistica-academica-legujabb-szamanak-bemutatoja">ezen a linken</a> érhető el</p></div>

Az Acta Linguistica Academica legújabb számának bemutatója