„Állandóság – változás – eltérés. Mit árul el rólunk a beszédünk?” – az NYTK fonetikai és neurolingvisztikai előadásai a Magyar Tudomány Ünnepén

2024. november 26-án a Magyar Tudomány Ünnepe keretében „Állandóság – változás – eltérés. Mit árul el rólunk a beszédünk?” címmel tartott az MTA–HUN-REN NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport előadássorozatot.

A kutatócsoport szeptemberben indult az MTA Lendület Projekt támogatásával. Az előadások társadalmilag hasznosítható alapkutatási eredményeket mutattak be. Gráczi Tekla Etelka a Deme Andreával és Juhász Kornéliával társszerzett előadásában a beszéd variabilitásának és változásának jellemzőit ismertette, részletezve a még folyó NKFI-projekt tipikus beszélőkre kapott eredményeit, illetve a frissen elnyert Lendület pályázat jövőbeni, neuroatipikus beszélőkre fókuszáló kutatási irányát.

Juhász Kornélia és Bartos Huba előadásában a nyelvtanulás fonetikai vetületének egy eddig nem vizsgált szempontját, a kínai lexikai tónusok és a magyar intonációs dallamok egymásra hatását mutatta be a célnyelvi ejtésben.

Ezt követően a neurodegeneratív betegségekre fókuszáltak az előadók: a sclerosis multiplex, Parkinson-kór, az enyhe kognitív zavar és a demencia új neurolingvisztikai vizsgálati lehetőségeire kidolgozott eredményeiket mutatták be. Arról beszéltek, hogy a betegek beszédprodukciójának sajátos változatossága a neurolingvisztikában használt korábbi módszerek kiegészítésével s új módszerek alkalmazásával bizonyos kognitív funkciók enyhe, hagyományos neuropszichológiai módszerekkel még nem kimutatható romlására utalhatnak.

Svindt Veronika és Kiss Lőrinc a verbális fluencia automatikus, kvalitatív elemzését, Hoffmann Ildikó, Svindt Veronika, Bóna Judit, Gosztolya Gábor és Gráczi Tekla Etelka pedig ezen feladatok temporális fonetikai elemzését mutatta be. Megmutatták, hogy hogyan segíthetik ezek az automatikus elemzések a az enyhébb, de a betegek számára a hétköznapokban nehézséget jelentő kognitív problémák kimutatását.

Svindt Veronika, Gráczi Tekla Etelka és Gosztolya Gábor pedig a beszédfeladat helyes megválasztásának kérdését járták körül: a betegség érintette agyi területeknek megfelelő kognitív folyamatokat terhelő beszédfeladatból az automatikusan kinyerhető temporális fonetikai jellemzők (szünetezés és beszédsebesség jellemzői) már a neurodegenerácív folyamat kezdetén is jelezhetik a kognitív nehézségeket.