A nyelvészeti paleontológia alkalmazhatósága a hazai őstörténet-kutatásban

A Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet meghívására tartott előadást az uráli őstörténet egyik fontos kérdéséről, a nyelvészeti paleontológia alkalmazhatóságáról, Vigh József, aki idén védte meg PhD dolgozatát a témában. A nyelvészeti paleontológia alkalmazhatóságát számtalanszor kérdőjelezték meg a több mint másfél évszázada tartó története során. A köztudatban is a megbízhatatlansága terjedt el inkább. Ennek ellenére ezidáig a hazai őstörténet-kutatásban rendkívül fontos szerepe volt, hiszen a Fodor István és Hajdú Péter nevével fémjelzett hagyományos nyugat-szibériai őshaza koncepciója is ezen a módszeren alapul.

A nyelvészeti paleontológia önmagában kevés ahhoz, hogy az egyes nyelvcsaládok őshazájának helyét meg tudja határozni, ezért szükség van a természeti környezet rekonstrukciójára is, melyet a paleoökológia tudománya kutat. Vígh József a hazai uralisztika és őshazakutatás szempontjából is nagyon fontos előadása ennek a tudományágnak a frissebb eredményeit és következményeit az uráli őshaza helyének meghatározására tárta fel.