A magyar megengedő mondatok szintaxisának és szemantikájának elemzését, majd szövegelméleti kérdéseket (milyen mechanizmus révén azonosítható a szöveg témája) követően a pályám első szakaszának középpontjában az anyanyelvi-kommunikációs nevelés modernizálása állt. A 10-14 éves korosztály anyanyelvi nevelése érdekelt. A korábbbiaktól és a jelenlegiektől is radikálisan különböző nyelvi-irodalmi programot írtam, ezen belül mintegy 20 tankönyvet, valamint segédletet, útmutatót készítettem. Az alternatív program neve: Nyelvtan-Kommunikáció-Irodalom Tizenéveseknek (NyKIT program) volt. A rendszerváltáskor a szakminisztérium engedélyezte alternatív programként bevezetését az iskolákban, ekkor voltak olyan évek, ahol több mint 150 iskolában használták. Az oktatáspolitikai későbbi „poroszosan” központosító fordulata miatt sajnos elfogyott az oxigén az alternatív programok körül, most csak néhány iskolában alkalmazzák az NyKIT komponenseit. Az NyKIT program a gyerekek nyelvi kreativitására, szabályfelfedező képességére épül mind a nyelvi rendszer mind az irodalmi és filmes alkotások anyagaiban. Vitákat, kísérletezéseket kíván meg, és nagyon intenzív kommunikációs képességfejlesztést tesz lehetővé. Még mai szemmel is úgy látom, hogy korszerűbb és hatékonyabb lenne a jelenlegi tanítási anyagokhoz képest. Tervezem, hogy elkészítjük majd a digitális tananyag változatát is.

Az ezredforduló idején kezdtem neurolingvisztikával foglalkozni (azt hiszem, magát a kifejezést is én publikáltam először magyar nyelven). Egyrészt az agy neurológiai szerkezete és mentális nyelvtan szerkezete közti kapcsolatok izgattak. A mentális nyelvtant úgy tekintettem, mint az agy neurológiai szerkezetének a termékét. A problémakör rendkívül termékenynek bizonyult számomra mind a mai napig: az afáziás (sztrókot szenvedett) személyek nyelvi korlátozódásainak mintázata bepillantást engedett az ép mentális nyelvtan szerkezetére, ugyanis a sérült agyi terület okozta következményekből megjósolható volt az ép mentális nyelvtan dizájnja, szerkezete. A téma szükségképpen elvezetett az emlékezeti funkciók és a nyelvtan /nyelvhasználat valamint a nyelvtan és az elme viszonyának nagyon bonyolult, de éppen ezért számomra rendkívül izgalmas kérdéseihez. Ilyen volt a nyelvi rekurzív képességek és afáziabeli korlátozódásuk kérdése (a rekurzió a nyelvi kreativitás egyik forrása), a nyelvtan és a szintén rekurzív logikájú tudatelmélet viszonya (miképpen modellezük magunkban más emberek felfogását, elképzelését további, harmadik, negyedik ember elképzeléseiről, felfogásáról), valamint az a kérdés is, hogy más kognitív rendszerek, mint például a számolás (annak analóg és digitális típusa) milyen viszonyban áll az idevágó nyelvi kifejezések szintaxisával és szemantikájával (=a számok neveinek, a számtani műveletek neveinek az ép és a sztrókot szenvedett személyek esetében történő alkalmazhatóságával).

A nyelvtan és az elme kölcsönhatásainak kutatásával jelenleg is foglalkozom. Ennek módszertani kereteit a kísérletes nyelvészet eszköztára adja. Szemmozgáskövető eszköz alkalmazásával teszteltem a mesterséges nyelvtanok elsajátítására vonatkozó emberi képességet, munkatársaimmal közösen készített, új szoftvert alkalmazva. Szintén munkatársaimmal közösen fejlesztett szoftver segítségével teszteltük, hogy miképpen értelmezik az emberek a társas interakciókra vonatkozó nominalizációk jelentését (pld. köszönés, oktatás, öltöztetés, kergetés, stb.). Azt találtuk, hoigy a társas interakciókat jelentő nominalizációk  szintaktikai jegyei összefüggnek az illető interakcióra vonatkozó felfogásunk vonásaival (a ’valakinek a festése’  és a ’valakinek a kergetése’ nem pusztán lexikai jelentésükben különböznek, hanem eltérő fogalomtípusokat, konceptuális primitívumokat társítunk hozzájuk és ehhez szisztematikus szintaktikai-szerkezeti  különbségek társulnak.

Jelenleg a belső beszédnek (az önmagunkkal folytatott, hang nélküli, nyelvi kommunikációnak) a nyelvtani jegyeit vizsgálom. Több mint 1500 ember részvételével teszteltük ennek tulajdonságait. Most dolgozom az eredmények értelmezésén.

A CGRH (A Comprehensive Grammar Resource of Hungarian) projekt keretében lehetősége nyílt újragondolni a magyar mellérendelő szerkezetek, mellérendelő kötőszók valamit az ellipszisek szintaktikai és szemantikai szabályait. Azt gondolom, hogy új belátásokhoz is jutottam, az eddigi eredmények összefoglalásán túl is. Remélhetőleg 2022-ben megjelenik az erről szóló kötet az Amsterdam University Press kiadónál.      

Sok minden érdekel szívesen vágok bele új vállalkozásokba.

Kiefer, Ferenc – Bánréti, Zoltán (Eds): Twenty Years of Theoretical Linguistics in Budapest. A selection of papers from the 2010 conference celebrating the twentieth  anniversary of  the Theoretical Linguistics Programme of Eötvös Loránd University, Hungarian Academy of Sciences, Research Institute for Linguistics and Tinta Publishing House, Budapest, 2012.  p. 241.

Megjegyzések a neurolingvisztikáról, in: Nyelvi struktúrák és az agy: Neurolingvisztikai tanulmányok, szerk.: Bánréti Z. (1999), Corvina kiadó, Budapest, 1-62.

Kötőszó és egyeztetés a mellérendelő szerkezetekben [Conjunction and agreement in coordinate constructions], NYK100

Neurolingvisztika: Alapkérdések, magyar nyelvi adatok és elméleti magyarázatok  

Az univerzális nyelvtan korlátozódása agrammatikus afáziában, in: Alberti, G. (szerk.):  A formális magyar nyelvtudomány műhelyei,   Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. 55- 83.                                                                   

When the grammatical principle of agreement is itself restricted in agrammatism, Brain and Language Vol 103  No 1-2 35-37. (2007)

Restricred discrimination between local and global economy in agrammatic aphasia, in Kai Alter, Merle Horne, Magnus Lindgren, Mikael Roll, Janne von Koss Torkildsen (Eds.)  Brain Talk: Discourse with and in the brain. Papers from the first Birgit Rausing Language Program Conference in Linguistics, Lund,  2009, 49-60.

Recursion in aphasia and mental model. In: Jonkers, Roel, Burchert, Frank (Eds) The sience of aphasia XI. (SOA), Abstracts: Neurocognitive Contributions to Biolinguistics. Potsdam, 2010. 26-29.

A szintaktikai rekurzivitás afáziában (társszerző: Mészáros Éva), , In: Kenesei, I. – Bartos, H. (szerk)  Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Akadémiai kiadó, Budapest, 2011. 191-226.  

Syntactic recursion and theory-of-mind reasoning in agrammatic aphasia, (with É. Mészáros), In: Botinis, A. (ed): Experimental Linguistics, Proceedings of the fourth ISCA Conference, 2011. May, Paris, 19-23.  

Az afázia (kézirat, 2012)

Szépe György tanulságos emlékezete, Magyar Nyelv 108:4  (2012).497-502.

Bánréti Z., Szűcs M., Mészárs É.: Az összetett szavakat építő lexikai rekurzió afáziában és Alzheimer-kórban

Az afázia, in: Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1-2: Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014. pp. 1167-1241.

Kemény Ferenc, Ladányi Enikő, Kas Bence, Bánréti Zoltán Learning and strategy use in an Artificial Grammar Learning Tasks using recursive structures: Első díjas poszter: The Syntax of Mind, International Conference, Vienna, 2014. 04. 17-19. (ResearchGate)

F. Honbolygó, Á. Török, Z. Bánréti, L. Hunyadi, V. Csépe (2016) ERP correlates of prosody and syntax interaction in case of embedded sentences. Journal of Neurolinguistics 37 (2016) 22-33.

Bánréti Z, Hoffmann I and Vincze V (2016) Recursive Subsystems in Aphasia and Alzheimer’s Disease: Case Studies in Syntax and Theory of Mind. Frontiers in Psychology. 7:405. doi: 10.3389/fpsyg.2016.00405

Bánréti Zoltán, Pajkossy Péter, Kemény Ferenc, Zimmer Márta: Mesterséges nyelvtan elsajátítása – viselkedéses és szemmozgáskövetéses vizsgálatok eredményei, In: Kenesei István, Bánréti Zoltán (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok 29: Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2017. pp. 305-337.

Recursive Calculation Abilities in Agrammatic Aphasia (with É. Mészáros), In: Gyurs, B – Mády, K., Recski G. (eds) K + K = 120: Papers dedicated to L. Kálmán & A. Kornai on the occasion of their 60th birthdays, Budapest,  pp. 59–78.

Disszociációk a magyar főnévi mellérendelő szerkezetek egyeztetési mintázataiban. In: Dékány, É., Halm Tamás, Suarányi Balázs (eds) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. Akadémiai kiadó, Budapest, 33-54.

Társas interakciót jelentő nominalizációs szerkezetek kísérletes vizsgálata. To appear in Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. 2021.

Egyetemi oktatói tevékenység

A rendszeresen tartott egyetemi kurzusok azELTE BTK – NyKP Elméleti nyelvészeti Központban valamint az ELTE BTK Elméleti nyelvészet doktori programban jelenleg is, valamint a PPKE BTK Elméleti nyelvészet doktori programokban.

Korábban egyetemi kurzusok az SzTE BTK Általános nyelvészet szakon. 

Rendszeresen tartott egyetemi kurzusok:

Magyar  szintaxis

Neurolingvisztika: a szintaktikai szabályok korlátozódásai afáziában,

Kísérletes nyelvészet : mesterséges nyelvtan elsajátítás, társas interakciókat jelentő nominalizációk jelentéssei, a belső beszéd nyevtani vonásai

Nyelvészeti kutatási módszertan

Doktori programtanácsban részvétel, doktori program vezetése

1995- jelenleg: az ELTE BTK Elméleti nyelvészet PhD program,

1994 – 2000: tag: JATE/SzTE BTK Elméleti nyelvészet PhD program.

2003- 2007 tag: BME Megismeréstudományi Doktori Program Tanácsa.

2001- jelenleg: az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet PhD programnak a vezetője.

PhD disszertációk témavezetése

Kiss Katalin: Agrammatikus afáziások mondatprodukciója, 2000.

Mészáros Éva: Mondatfeldolgozás magyar agrammatikus afáziásoknál. 2009.

Langó-Tóth Ágnes: A magyar  rekurzív szerkezetek elsajátítása 2022.

Doktori disszertáció opponenciája

Medve Anna. Egy generatív modell az oktatásban, PhD disszertáció, 2002.

Ivaskó Lívia: A pragmatikai kompetencia szerepe a sikertelen diskurzusokban, 2005.

Németh Dezső: Nyelv és emlékezet, PhD disszertáció, Szeged, 2005.

Lukács Ágnes: Language Abilities in Williams syndrome, PhD disszertáció, 2003.

Farkas Judit: A finn nyelv indexelt generatív szintaxisa, 2010.

Honbolygó Ferenc. A beszéd prozódiai jellemzőinek észlelése, 2010.

Takács Boglárka: Construction Grammar in Psycholinguistics, 2010. Budapest

Lukács Ágnes: Nyelvfejlődési zavar és emlékezeti rendszerek, 2012. (habilitációs tézisek).

Forgács Bálint: Figures of Language in Cognitive Science in the Light of Figurative Language Processing in the Brain, 2012. 121.

Bóna Judit: Az időskori beszéd fonetikai sajátosságai, habilitációs értekezés, ELTE, 2012. 167 l.

Szabó Veronika: A semleges mondat. Egy felsőtagozatosoknak szóló mondattani tananyag koncepciója. PTE 2014. 247 l.

 Tóth Alinka: Megnevezési feladathelyzetből nyert mintázatok értelmezése kognitív nyelvészeti perspektívából, SzTE 2018. 178 l.

Tudományos fokozatok alapjául szolgáló művek bírálatai korábbi évekből

Alberti Gábor: Tau modell ( tematikus szerepek elmélete tematikus szerepek nélkül ) kandidátusi disszertáció

Békési Imre: Ellentétes szerkezetek szemantikai-pragmatikai interpretációs modellje, akadémiai  doktori disszertáció

Laczkó Tibor: Deverbális főnevet tartalmazó főnévi csoportok a magyarban és az angolban, kandidátusi disszertáció

Németh T. Enikő: A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolásának kérdései, kandidátusi disszertáció

Vass László: Textuális kohézió és stilisztika, kandidiátusi disszertáció.

Fiatal kutatói ösztöndíjak témavezetése

Szűcs Márta, Figuratív nyelvhasználat és nyelvelsajátítás kisgyerekkorban.

Jolsvai Hajnal (Csépe Valériával közösen): Kiváltott agyi potenciálok vizsgálata magyar mondatokon.  Komplex információkat kezelő memória folyamatok.

Őrley Zita: Metafora produkció és interpretáció a non-fluens afáziákban

Langó-Tóth Ágnes: A magyar rekurzív szerkezetek elsajátításának vizsgálata

Elméleti nyelvészet, szakdolgozat témavezetés

Zs. Sejtes Györgyi: Kommunikációs képességfejlesztési stratégiák, JATE, Szeged, 1995. 186  l.

Viszket Anita: Egy afáziás beteg mondatainak szintaktikai elemzése, JPTE 1995. 62 l.

Bácsi János:  A kisgyerekkori szerzett afázia nyelvészeti vizsgálata, JATE, Szeged, 1998. 58 l.

Mészáros Éva: A mondatfeldolgozás nyelvi folyamatai afáziás beszélőknél, ELTE 1998. 51 l.

Czingráber Márta: A mondat elemei között fennálló anaforikus viszonyok feldolgozása óvodáskorban, kisiskoláskorban és afáziában, JATE 1999. 50 l.

Lukácsy Gergely: Human linguistic process as mapping based structure selection, ELTE 2000. 48. l.

Mészáros Szófia: A produkciós afázia fonológiai aspektusa: a Broca- és Wernicke-afáziára jellemző fonemikus hibák elemzése, ELTE 2003, 48.

Bernáth Máté: Speciális nyelvi zavar szűrése és tesztelése magyar nyelven,  ELTE 2004, 39.

Mészáros Szófia: Fonológiai korlátozottságok afáziában, ELTE 2004. 43 l.

Buk Antónia: A nyelvi korlátozottságok konnekcionista modelljéről, ELTE 2004. 52 l.

Csizmadia Marietta: A szintaktikai rekurzió hiányának kérdése a Pirahában, ELTE 2010. 42 l.

Zimán Gergő: Magyar afáziás és Alzheimer kóros beszélők tesztjeinek nyelvészeti elemzése, ELTE 2014. 36.

Hirsch Máté: Az igei nominalizáció kísérletes vizsgálata 2020. 26.

Mészáros Boglárka: A belső beszéd nyelvi jegyeinek kísérletes vizsgálata 2022.